Kockázatos a nők a korai nyugdíja

Megközelítőleg 24 ezer olyan nő vonulhatna nyugdíjba jövőre, aki negyvenévi munkaviszonyt fel tud mutatni, ha a kormány beváltja kampányígéretét. Közel 35 milliárd forintba kerülne, ha jövőre az érintettek 75 százaléka élne a lehetőséggel – legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel számol. November elején a parlament megszavazta, hogy a biztosítottak és a nyugdíjas vállalkozók által fizetendő nyugdíjjárulék 9,5-ről 10 százalékra emelkedjen. Ezzel az állam 35-40 milliárd forint többletbevételhez jut, ami a kormányzati kommunikáció szerint biztosítja a fedezetet a nők korábbi nyugdíjba vonulásához.

Az ígéret nem új a Fidesznél: „Ha a párt kormányra kerül, negyven év szolgálati idő után életkortól függetlenül minden nő nyugdíjba mehet” – jelentette ki január közepén, még a Fidesz hivatalos kampánykezdete előtt Navracsics Tibor, akkor még frakcióvezetőként. Az ígéret a kormányalakítás után sem tűnt el, a konkrét javaslatig tartó úton azonban módosult a terv. Azóta a kormányzati kommunikáció már nem szolgálati időről, hanem munkaviszonyról szól.

A különbség lényege: a munkaviszonyba nem számít bele például az egyetemen, főiskolán töltött idő. A szakmunkásképzésben viszont a tanulóévek alatt dolgoznak is a diákok, de arról még nincs világos információ, hogy ezt az időt figyelembe veszi-e az új szisztéma. Évtizedekkel ezelőtt a szakmunkásképzés ideje munkaviszonynak számított, várható tehát, hogy a mostani érintettek esetében ezek az évek is számítanak majd. Vélhetően a családok iránti elkötelezettség jegyében a gyermekneveléssel töltött éveket – legfeljebb nyolc esztendőt – munkaviszonyként ismerne el a születendő jogszabály.
A szolgálati idő és a munkaviszony említése között nincs számottevő különbség – mondta el lapunknak Máté Levente nyugdíjszakértő. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) címzetes docense hozzátette: a kezdeményezés egyelőre nincs lényeges hatással a nyugdíjrendszer egészére. Ebben nagyjából ötszáz havi járulékfizetésre átlagosan kétszáz havi nyugdíjfolyósítás jut elvileg. A most érintett nők közül azok, akik akár már 15 évesen is dolgoztak, körülbelül 55 évesen mehetnének nyugdíjba, vagyis az életükből hátralévő durván háromszáz hónapot nyugdíjasként tölthetnék. Ezáltal ez a kedvezményezett réteg „túl lenne fizetve”, ám amíg néhány tízezer főről van szó, ez nem jelent strukturális problémát. Máté ugyanakkor rámutatott: az ötlet kockázatokat is rejt magában.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!