Megállt a lejtőn a magyar gazdaság

A szakértőket ismét kellemes meglepetésként érte a magyar GDP-adat. Az előzetesen vártnál fél százalékponttal gyorsabb, 1,6 százalékos növekedési ütemet produkált a gazdaság a tavalyi harmadik negyedévhez képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adataiból. Ennél gyorsabb utoljára 2008 második negyedében volt a bővülés, éves átlagban pedig könnyen négyéves csúcsot dönthet a mutató. A kedvező statisztika alapján ugyanis megemelhetik az elemzők a várakozásaikat, mint ahogy az első negyedéves várt feletti eredményt követően is tették.

Ez a harmadik olyan három hónap, amikor a szezonálisan kiigazított GDP-adat is növekedést mutat az előző időszakhoz képest, ezúttal 0,8 százalékosat. Ha az első három negyedévi adatot nem módosítja jelentősen lefelé a KSH, akkor csak úgy jöhet ki egyszázalékos vagy az alatti éves növekedés, ha legalább egyszázalékos visszaesést produkál az utolsó három hónapban a gazdaság. A külső piaci konjunktúra kifulladásával számítanak ugyan lassulásra a közgazdászok, de ilyen drasztikus hanyatlást senki sem jelez előre az év hátralevő részére.
Az elemzők optimistán viszonyultak a kijött adatokhoz, már látják a jeleit a fogyasztás élénkülésének is. A növekedési prognózisok máris elkezdtek javulni. Korábban egy százalék alatti bővüléssel számoltak a közgazdászok 2010-re, ez jövőre 2,5-3 százalék köré gyorsulhat. A kormány is hasonló, bár a piacinál némileg optimistább gazdasági pályával kalkulált a hetekben véglegesedő jövő évi büdzsé megalapozásakor.

A magánfogyasztás növekedésnek tudott indulni, de az ipar és az export a húzóerő – mondta lapunknak Barta György, a CIB elemzője. Ezen szektorok az előző időszakban ellensúlyozták a többi komponens zsugorodását. A beruházások tekintetében bizonytalanságot lát az elemző, de „a mínuszok elkezdhettek csökkenni” – tette hozzá. A nettó export növekedése várhatóan alábbhagy, a főbb partnerek kedvezőtlenebb gazdasági ciklusba kerülnek, így a kivitel hozzájárulása kisebb lesz a bővüléshez. Magyarország nagymértékben támaszkodik a külpiacra, így sérülékeny. A kedvezőtlenebb külgazdasági helyzet következtében ez a sérülékenység megmutatkozik – magyarázta az elemző.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!