Véleményt nyilvánítanak a dolgozók

Hosszú évek óta, pontosabban egy évtizede a fizetés és a karrier azok a kérdések, amelyekkel leginkább elégedetlenek vagyunk a munkahelyünkön. Érdekes azonban, hogy míg 2003-ig az előrelépési lehetőségek hiánya fájt a leginkább a magyar munkavállalóknak, addig mára már inkább a fizetés erőfeszítésekhez mért arányossága, illetve főleg aránytalansága jelenti a legnagyobb fejfájást. Nézzük egyesével ezeket a területeket. A Legjobb Munkahely Felmérés keretében a Hewitt évről évre rákérdez arra, hogy mit jelent a munkavállalók számára a karrier.

A megkérdezettek nem meglepő módon elsősorban a fizetés emelkedését várják karrierjük fejlődésétől, ugyanakkor az új ismeretek megszerzését, a szakmai fejlődési lehetőségeket is megjelölte a válaszadók többsége, míg mások irányítása és a több befolyás a legkevésbé fontos szempontok között szerepelt. A szakmai fejlődési lehetőségekkel való elégedettség 2001 óta folyamatosan növekszik, még akkor is, ha a növekedés üteme az elmúlt 2-3 évben kissé lassult.

Az eredmények azt mutatják, hogy érdemes a karrier kérdéskörét tágabban értelmezni, egyértelműen összekötni a fejlődési lehetőségekkel, ez módot ad a vállalati humánszakemberek számára karriermenedzsment-rendszereik fejlesztésére a fizetések egekbe emelése nélkül is. Ha a fizetéssel való elégedettségről beszélünk, közismert, hogy a bérek nominális értéke önmagában nem sokat jelent – valójában a különböző viszonyítási pontoktól mért távolság határozza meg a fizetéssel való elégedettséget. Nemzetközi összehasonlítások alapján a bérekkel való elégedettség tekintetében a magyarok jellemzően a lista végén találhatók, miközben vannak olyan, nálunk alacsonyabb bérszintű országok, ahol elégedettebbek az emberek a fizetésükkel. Azt, hogy a fizetéseknek mennyire nem az abszolút értéke számít, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy például Ausztriában – ahol tudvalevőleg a magyarországinál jóval magasabb az átlagos bérszínvonal – az elégedettség épp csak meghaladja a magyar szintet. Az adatok elemzése azt mutatja, hogy a konkrét összegnél sokkal fontosabb a kompenzáció teljesítményarányossága, az, hogy a dolgozók érezzék: ha jobban dolgoznak, többet is keresnek, és jobb teljesítményükért el is ismerik őket.

A cikk folytatása itt olvasható!