Hová vezetnek Orbán kísérletei? - Simor, Oszkó, Járai válaszol

Magyarország nagy mértékben rászorul a külföldi befektetőkre, ez tette az országot különösen sérülékennyé 2008-ban – mondta Simor előadásában. A költségvetési hiány volt a fő mozgatórugója az adósságnövekedésnek, ez kényszerítette a magánszektort arra, hogy devizában adósodjon el. A régiós versenytársaktól elsősorban a munkaerőpiaci aktivitásában maradtunk el, ami a bőkezű elosztórendszerekre vezethető vissza, emellett a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika is rátett egy lapáttal, visszafogta a beruházásokat – fűzte hozzá.

Ha a jövőbeni költségvetési többletek nem nyújtanak fedezetet az adósságcsökkentésre, akkor elveszíti hitelességét a fiskális politika.Hosszú idő még, amíg az államadósság versenyképes szintre csökken, az évtized végére közelíthetjük csak meg a 30 százalékos külső nettó adósságszintet. Az államadósság szintje lassú csökkenésnek indul, de nem vették még figyelembe a nyugdíjrendszer átalakításának hatását. Ha a teljes mnyp-vagyon államadósság-csökkentésre fordítaná az állam, az 80-ról, 70 százalékra vinné, ez 6 százalékos kamatszint mellett 150 milliárd forintos kamatkiadás-csökkentést okozna.

Az állampapír-hozamok azonban annyival emelkedtek, hogy 300-400 milliárd forintos többletet okoznak április óta, amikor a jegybank abbahagyta a kamatcsökkentést – mutatott rá a jegybankelnök. Sebezhetőségünk ebben az évtizedben mindenképpen kitart, ezért nagyon fegyelmezett, elkötelezett gazdaságpolitikára van szükség, hogy a következő évtizedbe versenyképesebben lépjünk.

Az adócsökkentéseket helyesli, de azt kiadási reformokkal kellett volna megalapozni Oszkó Péter szerint. Hosszabb távra ijesztően kockázatosnak látják a befektetők az ország finanszírozását. Az a kommunikáció, amely a problémákat hangsúlyozta, öngerjesztő módon rontotta a megítélésünket – vélekedik Oszkó. A kamatterheket növelő gazdaságpolitika összességében nem növekedésösztönző. Az adórendszer átalakítását a kiadási oldallal együtt kellett volna megkezdeni. A magánnyugdíjpénztári pénz hiányozni fog a tőkepiacról is, ez egyes kockázatitőke-kezelőknél máris gondot okoz. Abban sem hisz Oszkó, hogy az öngondoskodást sikerül úgy ösztönözni, hogy közben felszámolják a magánkasszákat.

Ezzel párhuzamosan Háda Bálint, a QUAESTOR Zrt. vezető elemzője egy sajtótájékoztatón közölte: túlzónak tartja a jövőre várt 2,5 százalékos GDP-növekedést, véleménye szerint ezt a külső konjunktúra alakulása nem támasztja alá, Magyarország növekedését viszont továbbra is az export húzza. Várakozása szerint a munkanélküliség a következő évben sem tud érdemben javulni, várhatóan jövőre is a jelenlegi szinten marad és felsorakozhat a problémák közé az inflációs nyomás is.

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, nagyok a kockázatok, olyan lépéseket tesz a kormány, amelyek a büdzsé stabilizálására irányulnak, de a gazdasági környezetet bizonytalanabbá teszik. A jegybank felügyelő bizottságának elnöke szerint az a kérdés, hogy sikerül-e ezen az úton beindítani a gazdasági növekedést, ami később automatikusan stabilizálja a költségvetést.