Kérdőjelek az idénymunkánál

 Számos probléma felvethető a nyár végén bevezetett egyszerűsített foglalkoztatás részleteivel kapcsolatban – mutat rá a könyvvizsgálattal és tanácsadással foglalkozó BDO Magyarország. A cég szakértői elismerik, hogy az alkalmi munkavállalást jelentősen megkönnyítő rendszer életszerűbb a korábbi szabályozásnál, és kevesebb adminisztrációval jár, a megvalósítás hónapjaiban azonban kiderült, hogy a jogértelmezési nehézségek és kiskapuk miatt változtatásokra van szükség.

Az egyszerűsített foglalkoztatás nyáron bevezetett szabályozásának az volt a célja, hogy az adminisztráció és a költségek csökkentésével a legalitás felé terelje az alkalmi, illetve az idénymunkát. Az építőiparban, a mezőgazdaságban és egyéb – jellemzően szezonalitástól erősen függő – ágazatokban hamar népszerűvé vált az új szisztéma. A dolgozó ugyanis viszonylag alacsony költségek mellett, már napi 500 forintos közteher fejében munkába állhat, felvételét pedig elegendő interneten vagy telefonon bejelenteni.

Az eredeti törvény szerint december elsejétől SMS-alapú bejelentésre is lehetőség lett volna, ám ez a parlament döntése miatt végül mégsem valósul meg, a jogalkotó feleslegesnek és életszerűtlennek tartotta az ötletet. Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei sem túl szigorúak: a szabályozás mindössze az ilyen módon felvehető dolgozók létszámát és foglalkoztatásuk idejét szabja meg, egyéb megkötéseket jószerével nem alkalmaz.

A BDO szakértőinek felvetése szerint azonban a szabályozás több ponton nem egyértelmű. Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony létesítésére egy bejelentőlap is elegendő, ehhez csak a bejelentés tényét visszaigazoló dokumentumot kell csatolni. A bejelentőlap azonban kevés adatot tartalmaz: a ledolgozandó napok számát, a munkaviszony kezdetét és végét feltüntetik a dokumentumok, de a személyi alapbér összegét nem. „Az írásos munkaszerződés hiánya a gyakorlatban máris sok gondot okozott, hiszen a munkabér összegével, megfizetésével kapcsolatos szabálytalanságok nehezen szűrhetők ki, ez szinte lehetetlenné teszi a jogviták megfelelő rendezését” – mutat rá egy újonnan felmerülő problémára Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója. További probléma, hogy egyelőre nincs a munkaügyi felügyelők által hozzáférhető nyilvántartási rendszer, ezért a munkaügyi felügyelőségnek minden egyes helyszíni ellenőrzést követően belföldi jogsegély keretében – hivatalos formában – kell adatot kérnie az adóhatóságtól, hogy az ellenőrzött foglalkoztató vajon eleget tett-e bejelentési kötelezettségének.

Az is jogértelmezési nehézségekhez vezethet, hogy a jogszabály nem rendelkezik egyértelműen a minimálisan fizetendő bérről. Míg a minimálbér esetében a törvény bruttó bérről beszél, addig az egyszerűsített foglalkoztatás esetén az átalányként fizetett napi közteher után már nincs további járulék vagy adó, itt tehát csak nettó bérről lehet szó. Az sem életszerű továbbá, hogy a jogszabályban a munkavégzés időtartamának alapja a naptári nap, egy éjszakai műszak azonban átnyúlhat egy következő napra, amely indokolatlan terhet ró a munkáltatóra.