2010.12.17. 08:44
Putyinizáció - Magyarországgal példálózik a The Economist
E heti számában kiemelten foglalkozik Magyarországgal a The Economist.
Nem elég, hogy a befolyásos brit üzleti hetilap kemény hangú tudósítást közöl Orbán Viktor hatalomközpontosító politikájáról, de szerkesztőségi jegyzetében, amely a „putyinizáció” kelet-európai terjedéséről szól, gyakorlatilag egy kalap alá veszi Ukrajnával hazánkat.
A tudósítás — amelynek címe „Hungry for power” — sorra veszi azokat a lépéseket, amelyeket a Fidesz áprilisi kétharmados megválasztása után végrehajtott, kezdve a „simulékony” Schmitt Pál államfővé választásától a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat kötelező kifüggesztésén keresztül a média elfoglalásig. Szóvá teszi az Alkotmánybíróság korlátozását, a különböző szektorokat sújtó különadókat, a magánnyugdíj-pénztárak lerohanását, a Költségvetési Tanács felszámolását és a jegybank elleni támadásokat.
A lap szerint kevesen nem értenének egyet Navracsics Tiborral, aki azt nyilatkozta: „hihetetlenül nehéz helyzetben vagyunk”. A The Economist úgy véli a szocialisták alatt eltöltött nyolc évnyi „tespedés és korrupció” után az ország „veszélyes” helyzetben van: a párttisztviselők meggazdagodtak, miközben az ország keleti része leszakadt. A népesség egyharmada a szegénységi küszöb alatt van (a romáknál ez az arány még nagyobb), és magas a lakosság devizaadóssága.
A szerkesztőségi jegyzet felcíme Putyinizáció Kelet-Európában. A cikk megjegyzi, miközben a térség gazdaságai a borúlátó jóslatok ellenére nem mentek csődbe, és még csak nem is kellett valutáikat leértékelni, aközben néhány politikai trend lehangoló. A pozitív gazdasági példák között Lengyelországot, Lettországot és Észtországot sorolja, míg a negatív politikai példák között Ukrajnát és Magyarországot. Az új irányt — bevallottan némi túlzással — „putyinizációnak” nevezi, ami az „uram-bátyám és autoriter rendszerek kártékony koktélja”.
Magyarország esetében a tudósításban szereplő „bűnlajstromot” sorolja fel ismét, hozzátéve, hogy a magyar választókat ez láthatóan nem zavarja, és a külső kritika is visszafogott. Ennek egyik oka a lap szerint, hogy Magyarország januárban átveszi az unió soros elnökségét.