Atkári: Heteken múlt a BKV csődje

- Ön 2004-ig Demszky Gábor volt főpolgármester legfontosabb helyettese volt a Városházán. Tavalyi visszatérésekor mit talált a főkönyvekben?

- Egy minden eddiginél súlyosabb pénzügyi válságba került az önkormányzat. A ciklus teljes négy évét arra kell szánnunk, hogy a város fizetőképességét megőrizzük. A következő négyéves kötelezettségeknek az átadáskor megkapott számokból kiindulva sincs meg a fedezete. Ezek azonban komoly korrekcióra szorulnak, a hiány az örökségként eredetileg kimutatottnak a többszöröse. Drasztikus azonnali intézkedések híján a fizetésképtelenség biztosan bekövetkezne, még ha nem is az idén, hanem 2012-ben vagy 2013-ban, amíg még kitartanak a felvehető hitelek. A főváros beruházásai, valamint működési költségei együttesen olyan fedezetet kívánnak meg, amelyekre az előre látható források elégtelenek.

- Nem túlzás mégis a főváros csődjéről beszélni? Az ellenzék szerint minden rendben volt Budapest költségvetésével, ezt a nagy hitelminősítők is alátámasztották, a fővárosi büdzsé tervezete mégis a megszorításokról szól.

- Ami az állítás első részét illeti, azt hiszem, téved. A korrigált helyzetkép hitelességét senki sem vitatta. Vita arról folyt és folyik, hogy a kényszerű intézkedések terhét hogyan osszuk meg az egyes feladatok, illetve feladatellátó szervezetek között. A számlákat ma még ki tudjuk fizetni, de kormányzati támogatásra van szükség, mind a BKV problémáinak kezelésére, mind pedig a főváros hiányának a csökkentésére. Nem csinálhatunk úgy, hogy 2011-et még valahogy kihúzzuk, és majd az egyik reggel lehúzhatja a rolót a főváros. Nem lenne felelős magatartás, ha 2013-ban derülne ki hirtelen, hogy Tarlós István csődbe vitte. Hiszen az igazság az, hogy így vette át a kasszát. Már most könnyen kiszámítható, hogy ha minden marad a régiben, akkor ez a csődhelyzet 2012 vége körül előáll. Erre most kell felhívni a figyelmet, és most kell – amíg még lehet – intézkedni az elkerülésére. Ami fővárosi részről elvárható, az a lehetséges racionalizálások végrehajtása, vagyis ugyanazt a szolgáltatást kevesebb pénzből kell előállítani. Biztosan szükség lesz az önként vállalt szolgáltatások, illetve feladatelemek csökkentésére is. A kötelező jellegű feladatok önként vállalt többletelemeit is érinti majd a kiadás-visszafogás.

- Mekkora mértékben tervezik kiadáscsökkentéssel kezelni a város anyagi helyzetét, s mennyire kapna szerepet a bevételek növelése?

- Budapest saját bevételeinek növelési lehetőségei mára minimálisra szűkültek. Amióta a parlament elfogadta azt a módosítást, hogy az idegenforgalmi adó a kerületeket illesse meg, egyedül az iparűzési adó tekintetében maradt meg a főváros adókivetési joga, és azt is meg kell osztania a kerületekkel. Ez nonszensz, mindenképp szeretnénk elérni, hogy Budapestnek – vagy a nagyobb magyar városoknak – legyen joga saját adókat kivetni. Ebben azonban nem mi fogunk dönteni, ez az Országgyűlés felelőssége lesz. Nagy sajtóvisszhangot kapott az értéknövekedési adó (vagy más érdemi vagyonadó) bevezetésének ötlete, mi mindenképp szeretnénk elérni, hogy a fővárost megillethesse ez az adónem. Szintén nem elképzelhetetlen az autósok számára a behajtási díj valamilyen formában.

- Konkrét tervek születtek már ezeknek az adóknak a részleteiről?

- Mindenekelőtt az Országgyűlésnek kell döntenie arról, hogy kivethetünk-e adókat, amíg erről nem születik határozat, addig nem sok értelme lenne a részletekről beszélni. Az ingatlanérték-növekedési adó ötlete nem újdonság. Még 1998-ban az akkori városvezetés kidolgozott egy tervet, ez megvalósítható is lett volna, de jött a választás, és az új összetételű parlament úgy döntött, ebből nem lesz semmi. Hogy most az akkori elképzelésekhez térünk-e vissza, vagy más megvalósítási mód lenne, azt nem tudjuk, és nem is a mi feladatunk most megmondani.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!