2011.01.04. 11:15
Die Presse: Magyarország nem csak ugat, harap is
A múlt század harmincas éveiben az Egyesült Államok gazdaságpolitikájával vonja párhuzamba a mostani magyarországi lépéseket a Die Presse kedden megjelent írása. A „Magyarország nem csak ugat, de harap is” címmel közölt írás szerint Hoover lépései a nagy gazdasági világválság után jóval indokoltabbak voltak, mint Orbáné a jelenlegi helyzetben.
A nagy gazdasági világválság idején az Egyesült Államokban rendkívül protekcionista lépéseket hoztak a gazdaság fellendítése érdekében: Reed Owen Smoot és Willis Chatman Hawley kőkemény vámemelésekkel akarta megvédeni az USA gazdaságát a válság csapásaitól: el is fogadtatták a Smoot-Hawley vámparagrafusokat az amerikai törvényhozásban. A legtöbb közgazdász hevesen tiltakozott a lépés ellen, amely szerintük legalább felére apasztotta az Egyesült Államok külkereskedelmi forgalmát. A drasztikus vámemelés mellett korlátozták a bevándorlók számát is.
A Die Presse szerint a protekcionista lépések akkor sokkal indokoltabbak voltak, hiszen a világgazdaságban szinte mindenütt ilyen lépések hoztak a kormányzatok, ma azonban továbbra is a szabadkereskedelemre építenek. A világ egy 60 évre visszanyuló sikeres szabadkereskedelmi történelmet tudhat maga mögött, amely segítette Európát is felépülni a nemzetiszocializmus révén kialakult egoista, populista gazdaságpolitikából.
Az osztrák lap emlékeztet arra, hogy több országban próbálkoztak protekcionista lépésekkel vitalitást adni a nemzetgazdaságnak, ám ezek rendre kudracba fulladtak, csak ugattak ám nem haraptak. Egy kivétellel, s ez Magyarország. Az Alkotmánybíróság jogköre korlátozott, a Költségvetési Tanács tagjai kormánypártiak lesznek, s immár a média is kemény ellenőrzés alatt áll. Kétharmados parlamenti többségével az Orbán-kormány azt tesz Magyarországon, amit akar. A Die Presse kiemeli, hogy a tavaly megszavazott különadók elsöprő többségben a külföldi vállalatokat érintik.
A lap szerint ma Magyarországon legalább olyan rossza a helyzet, mint Horthy kormányzósága idején a két világháború között, bár akkor más volt a politika iránya.
A cikk szerzője szerint nem szabad Brüsszelnek hagynia, hogy a magyar gyakorlat próbára tegye Európát (nem kétséges ugyanis, hogy minden országnak megvan a „kiskapuja” hogyan védje saját vállalkozásait), ám, ha az unióban egy vállrándításon túl mást nem vált ki a magyar gyakorlat, az alapjaiban kérdőjelezi meg a közösség létét.
