Feszült helyzetbe kerülhetnek a magyar háztartások

Magyarország növekedési kilátásait illetően optimisták vagyunk. 2011-ben 2,6 százalék növekedésre számítunk azzal, hogy bizonyos kockázatok megvalósulása esetén az elért eredmény a vártnál rosszabb lehet.

A magyar export erőteljesen függ a német gazdaság alakulásától - a kivitel 25 százaléka ebben a viszonylatban realizálódik - és mivel számításaink szerint az eurózóna akadozó kereslete miatt maga a német export is csökkenhet, ennek negatív következményei lehetnek Magyarországra nézve. Jó hír, hogy a költségvetés hiánya csökken, de az adósságállomány GDP-hez viszonyított szintje még mindig magas, és a kérdés az, hogy az ideiglenesen kivetett adók lecsengése után további reformok nélkül is fenntartható marad-e az államháztartás.

További kockázatot jelent, hogy a magyar háztartásokat érzékenyen érinti a svájci frank (CHF) árfolyamának változása. 2010-ben a CHF 23 százalékkal értékelődött fel a forinttal szemben, és ha árfolyama 2011-ben még magasabbra szárnyal, a magyar háztartások feszült helyzetbe kerülhetnek.

Az Egyesült Államokban általában a gazdaság gyorsulása várható, így az év végére a növekedés akár 2,7 százalékos is lehet. Másrészt viszont a kínai gazdaság lelassul, és éves összehasonlításban az általános elvárt 10 százalékhoz képest mindössze 8 százalékos növekedést realizál. A bank attól is tart, hogy amennyiben a portugál államadósság esetleg támadások célpontjává válik, Spanyolország lehet pedig a következő. Az Egyesült Királyság számára 2011 pedig a stagnálás éve lesz, bár a gazdasági trend hosszabb távon megfordulhat, erre azonban 2012 előtt nemigen lehet számítani.

Amíg az Európai Központi Bank, az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed, a japán és a brit jegybank könnyű futamra számíthat, addig Kína és a többi feltörekvő gazdaság élet-halál harcra készül az esetleges eszköz- és hitelbuborékok ellen. Most a pénzügyi rendszer iránti bizalom helyreállítása a fő feladat, ehhez a jövőben szigorúbb szabályokra van szükség, és büntetést érdemelnek azok a bankok is, amelyek túl nagyok a bukáshoz – mondta el Christian Blaabjerg, a bank munkatársa.

A bedőlő bankok múltban elkövetett meggondolatlanságaiért a számlát most sok esetben az adófizetőknek kell rendezniük, de ezeknek a bankoknak egyszer s mindenkorra tudomásul kell venniük, hogy a jövőben csak magukra hagyatkozhatnak. Ugyan a kormányok emelik az adókat, és visszafogják a kiadásaikat, a nagy államkötvény buborék egy évvel ismét közelebb kerül ahhoz, hogy végre szembesüljön a fiskális valósággal.