Orbán üzenete Európának

„Hosszú még ez a nap” – utalt a különadókkal kapcsolatos tárgyalásokra Orbán Viktor a José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel folytatott megbeszélését követően. Általánosságban ez a kijelentés jellemzi a most kezdődő elnökséget is: hosszú napok várnak a magyar kormányfőre, aki pénteken hivatalosan is átvette az Európai Unió elnökségét. A start ráadásul egyáltalán nem olyan volt, ahogy korábban várták: a médiatörvény miatti bírálatok nemcsak az európai sajtót uralják, de szóba kerültek az Európai Bizottság és a magyar kormány budapesti találkozóján is. Maga Orbán is elismerte: az elnökség indulását „rossz politikai viták” árnyékolják be, közölte ugyanakkor, reméli, „a bizottság mindenki számára megnyugtató jogi szakvéleményt ad majd a jogszabályról, amely most már mindenki számára rendelkezésre áll”.

Barroso a tagországok felett álló Európai Bizottságtól megszokott diplomatikussággal beszélt a parlamenti közös tájékoztatón a médiatörvényről, ám szavai nem feltétlenül vágtak egybe a magyar miniszterelnökéivel. Mint fogalmazott: formálisan még nem kapták meg a jogszabályt – Brüsszel nem ismeri el hivatalosnak a magyar kormány által készített fordítást –, ám amint a kezükben lesz, a lehető leggyorsabban véleményt formálnak róla. „Örülünk annak, hogy a magyar miniszterelnök megígérte, kész változtatni a szabályozáson, ha azzal kapcsolatban kétségek merülnek fel” – mondta, hozzátéve, ez azért is fontos, hogy Magyarország soros elnökként maga mögött tudhassa a tagországok támogatását.

„Bízom abban, hogy Magyarországon tiszteletben tartják a demokráciát” – mondta Barroso, Orbán Viktor pedig néhány perccel később azt közölte: nem tudja elfogadni, ha valaki kétségbe vonja a magyar jogállamiságot csupán azért, mert az országban húsz éve van demokrácia és nem kétszáz éve.

Hasonlóan erélyes szavakkal védte meg az egyes tagországok körében ugyancsak vörös posztónak számító különadókat is. „2010-ben Magyarország tette a legtöbbet, a magyar emberek vállalták a legsúlyosabb áldozatokat, hogy az ország visszanyerje a versenyképeségét” – utalt a 13. havi nyugdíj, fizetés elvonására, az áfaemelésre és egyéb, még a Bajnai-kormány idején elfogadott megszorításokra. „Azt tudom mondani minden vállalatvezetőnek, hogy álljon ki és mondja azt, kéthavi bérről kell lemondani” – indokolta a krízisadó jogosságát a miniszterelnök. Az adók miatti tiltakozást megerősítette José Manuel Barroso is, ám a még októberben megkapott formális panasszal kapcsolatos vizsgálat állásáról többet nem mondott.
Határozott véleményt fogalmazott meg Orbán az elnökség gerincét adó gazdasági programmal kapcsolatban is: „a következő 15-20 évben nem élhetünk úgy, ahogy eddig” – üzente az európai közvéleménynek.