Éles feszültség a romagyilkosok között

Felfüggesztették a romagyilkosságok büntetőperének tárgyalását szerdán a Pest Megyei Bíróságon, miután az elsőrendű vádlott, K. Árpád nem válaszolt az anyja nevére, illetve állandó lakhelyére vonatkozó bírói kérdésekre sem.

Mielőtt az ötszörösen minősülő emberöléssel és más bűncselekményekkel vádolt K. Árpád meghallgatása megkezdődött volna, ügyvédje kérte, hogy a nyilvánosságot zárják ki arra az időre, amíg a vádlott a személyi körülményeire vonatkozó kérdésekre válaszol. Az ügyvéd védence családi és személyi kapcsolatainak védelmében tette az indítványt.

A bíró elutasította az indítványt azzal, hogy a büntetőeljárási törvény ilyen indokot nem ismer a tárgyalás nyilvánosságának korlátozására. Ezután tagadta meg az elsőrendű vádlott a személyi körülményeire vonatkozó kérdésekre a válaszadást.

Cs. István nem zárkózott el a vallomástételtől. A bíró kérdésére úgy nyilatkozott, hogy részben elismeri bűnösségét abban a két cselekményben - a tiszalöki és a kislétai támadásban -, amelyben bűnsegédi magatartással vádolták meg. Az ügyészség szerint a negyedrendű vádlott vezette az autót, amellyel három társa a két gyilkos támadás helyszínére ment.

A 30 éves fiatalember 5 évig szerződéses katona is volt, és a vádban szereplő két alkalommal az ügyészség szerint a támadók sofőrjeként volt jelen. A fiatal férfi azt mondta, tele volt kérdésekkel, nem értett egyet mindazzal, amit a többiek mondtak.

"Árja faj, tiszta faj, ezeket a butaságokat szokták mondani" idézte vádlott-társai szavait. Előfordult, hogy Adolf Hitlert apaként emlegették. A negyedrendű vádlott kijelentette: ezzel a bűncselekmény-sorozattal egyáltalán nem ért egyet, nem fasiszta, nem rasszista, nem náci, nem érdekli, ki, milyen bőrszínnel született.

Cs. István a többi vádlott kérdésére is válaszolt. K. István megkérdezte, hogy tervezett-e Debrecen egyik romák lakta városrészében, a Bocskay-kertben gyújtogatást cigányok ellen. Cs. nemmel válaszolt. Azt viszont szintén K. István kérdésére elismerte, hogy egy korábbi verekedés miatt próbára bocsátották, ám szerinte nem cigányokat, hanem hajléktalanokat vertek, amiben ő nem is vett részt.
K. Árpád azt mondta, hogy sosem fenyegette meg Cs.-t, és nem is ismerte a családi körülményeit. Cs. elismerte, hogy erről nem beszéltek, de mint mondta "kinézem belőled, hogy utánanéztél". Cs. István szerint K. Árpád egy ízben arról beszélt neki, hogy nem foglalkozik a saját életével, és csak azt szeretné, hogy amikor meghal, ne legyenek fájdalmai.
K. Árpád fogadkozott Cs. Istvánnak, ha börtönbe kerülnek, mindenáron bosszút állnak – mondta Cs. K. szerinte külső segítőkre utalt.

K. István azt kérdezte, hogy ha Cs. annyira fenyegetve érezte magát, miért járt el továbbra is a Perényibe (a debreceni szórakozóhely, ahol a gyanúsítottakat letartóztatták). Cs. szerint így tudta fenntartani az "álarcot", hogy társai bízhatnak benne.

A harmadrendű vádlottról, P. Zsoltról Cs. elismerte, hogy személyesen nem hallotta náci kijelentéseket tenni, de ez nyilvánvaló volt, hiszen hitleres pólót hordott. P. szerint sose volt hitleres pólója, csak nagymagyarországos. Mint mondta, a 90-es években csatlakozott a Keleti Arcvonalhoz, de azóta nem volt tag szélsőséges szervezetben.

A rendkívül feszült párbeszéd egy pontján a negyedrendű vádlott kijelentette, hogy ma már nem kíván több kérdésre válaszolni. A tárgyalás pénteken folytatódik.