Aggódik az ENSZ a magyarországi romákért

A romák diszkriminációja, a kisebbségi csoport elleni szélsőjobboldali erőszak volt az egyik leggyakrabban hangoztatott aggodalom szerdán Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén, ahol az emberi jogok magyarországi helyzetét vizsgálták.

Svájc képviselője elfogadhatatlannak nevezte a romák megfélemlítését és azokat az erőszakos cselekedeteket, amelyeket egy szélsőjobboldali milícia követetett el Gyöngyöspatán. Elismerte, hogy a magyar kormány már tett lépéseket ez ügyben, ennek ellenére azt javasolta, hogy Magyarország vizsgálja felül büntetőjogi szabályozását a nemzeti, vallási és etnikai kisebbségek védelme érdekében.
Sürgette a kormányt: mihamarabb dolgozzon ki akciótervet a rasszista erőszak megakadályozására, hogy a sérülékeny csoportok, köztük kiemelten a romák békében, biztonságban és méltóságban élhessenek.



Franciaország küldötte is üdvözölte, hogy Magyarország lépéseket tett a roma kérdés kezelésére, de kijelentette, aggodalmat kelt, hogy romák a közelmúltban is szélsőséges félkatonai csoportok célpontjai voltak. Kifogásolta, hogy az új alaptörvény nem tiltja egyértelműen a halálbüntetést, valamint azt, hogy az alkotmány 15. cikke nem tesz említést a szexuális orientáció miatt elkövetett jogsértésekről.
Csehország sürgette, hogy a romák elleni erőszakos cselekményeket a hatóságok hatékonyan vizsgálják ki, és az elkövetőket állítsák bíróság elé.

Az új alkotmány mérföldkő a magyar jogállamiság fejlődésének történetében, különösen az emberi jogok tekintetében, a diktatúrából a demokráciába való átmeneti időszak végét jelképezi - jelentette ki Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára Genfben, amikor az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában beszámolt az emberi jogok magyarországi helyzetéről.