Felvételi: 141 ezer remény, 73 ezer hely

Körülbelül ugyanannyian szeretnének a felsőoktatásban továbbtanulni az idén, mint egy éve: a mostani 141 ezer jelentkező nagy része az alapképzést, a legtöbbjük az államilag támogatott képzési formát választotta. Többen céloztak meg felsőfokú szakképzést és nőtt az e-felvételizők aránya is. A ponthatárokat csütörtökön hozzák nyilvánosságra.

2010-ben ugrásszerű növekedés volt tapasztalható a felsőoktatásba jelentkezők számában, és akkor az egy évvel korábbinál csaknem 13 ezerrel többen adták be jelentkezésüket, amelyek száma összesen így elérte a 140 ezret. Az idén folytatódott a növekvő tendencia, de üteme lassult, mindössze néhány százzal több jelentkezőt vonzottak az egyetemek, főiskolák képzései.
   
A felvételizők 68 százaléka - több mint 95 ezer jelentkező - alapszakos képzést jelölt meg első helyen, ez 1300 fős csökkenést jelent a tavalyihoz képest. Nőtt azonban a mesterképzésre és a felsőfokú szakképzésre jelentkezők száma.
   


Mesterképzést a felvételizők csaknem 20 százaléka, azaz 25500 diák választott, felsőfokú szakképzésre pedig valamivel több mint 8800-an adták be a jelentkezésüket. A mesterképzés esetében így 1400-zal több a jelentkező a tavalyihoz képest, a felsőfokú szakképzést pedig körülbelül 350-nel többen jelöltek meg első helyen.   
A jelentkezők nagy része (44 százaléka) három helyet jelölt meg felvételi kérelmében; ennél kevesebb, egy vagy két jelentkezést körülbelül minden negyedik felvételiző nyújtott be. A tíznél több kérelmet beadók száma nem éri el az 1 százalékot, az idei "csúcstartó" 40 helyet jelölt meg jelentkezési lapján.

Általános tendencia a nők túlsúlya a felsőoktatásba jelentkezők - és az abban részt vevő hallgatók - között, a helyzet az idén sem változott, a női felvételizők aránya több mint tíz százalékkal meghaladja a férfiakét. Lényegesen nagyobbak a különbségek az egyes képzési területek jelentkezőinek nemi megoszlásában: a "legférfiasabb" terület az informatika és a műszaki, ezek 80-90 százalékos férfi elsőhelyes jelentkezői arányukkal megelőzik a nemzetvédelmi és katonai képzést is. A legnagyobb arányú női többség a pedagógusképzést (81,1 százalék), az orvos- és egészségtudományi (78,8 százalék), a bölcsészettudományi (74 százalék), a társadalomtudományi (69,9) és az összességében kis létszámú művészetközvetítés (66,2 százalék) képzési területet jellemzi.

A 2011-es általános eljárásban jelentkezők átlagéletkora 22,5 év. A képzési területek "versenyében" az idén is a gazdaságtudományok vitték el a pálmát, csaknem minden ötödik jelentkező ilyen képzést jelölt meg első helyen. Tíz százalék feletti a műszaki, valamint a bölcsészettudomány képzési terület részesedése is. Az államilag támogatott képzésekre jelentkezők aránya nagyjából megfelel a tavaly megfigyelhetőnek, az elsőhelyes jelentkezések több mint 87 százaléka államilag támogatott helyre irányul.
A mostani felvételi rendszerben az államilag támogatott felvehető hallgatói keretszám alapképzésben 53450, mesterképzésre pedig 19600.