GMO-botrány: a Monsanto bírósághoz fordul

A cég jogértelmezése szerint a magyar törvények ilyen esetben lehetővé teszik azt, hogy a határozat végrehajtása ne történhessen meg addig, amíg a bíróság nem dönt a felfüggesztésről. Ezt a lehetőséget a cég jogászainak értelmezése szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény teszi lehetővé. A technikai vezető szerint a Monsanto Hungáriánál úgy vélik: az ügyben várhatóan még a héten dönthet a bíróság.

Czepó Mihály az MTI-nek megerősítette arról a mintegy 2.500 hektáros területről van szó, amelyen a magyar gazdálkodók a cég DKC 3511-es hibridkukoricáját vetették el. Továbbá az úgynevezett védő távolságon - ez 400 méter - belül eső táblákról. Ezek a területek elsősorban Győr-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Fejér, Pest és Baranya megyében találhatók.

Hozzátette: a jogi lépésre a cég a gazdák érdekeinek szem előtt tartása miatt szánta rá magát, hogy megkímélje őket a felesleges kellemetlenségektől. Jelezte ugyanakkor azt is, ha mégis meg kell semmisíteni a növényeket, és emiatt a gazdálkodóknak kártérítést kellene fizetne a Monsantonak, az akár többmilliárd forintba is kerülhet a cégnek.

A Monsanto Hungária Kft. közleménye kitér arra: az MgSzH által kifogásolt vetőmagtétel alapos belső vizsgálaton esett át, amely bizonyította, hogy genetikailag módosított összetevőket nem tartalmaz. Továbbá Franciaországban egy független, akkreditált laboratórium által - a hatósági mintán - végzett vizsgálat megerősítette a vállalati méréseket. Ezeket az eredményeket a helyi hatóságok is megkapták.

A cégnél aláhúzták: a Monsanto komolyan veszi a magyar kormány állításait. A vállalat ezért felajánlotta az együttműködést a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak. Azaz, hogy a szóban forgó kukorica táblákból vett növénymintákból független laboratórium bevonásával ellenőrizze a korábbi mérések helyességét, vagyis hogy a vetőmagtétel megfelel a magyar követelményeknek. 

További megoldásként a cég javasolta a teljes terménymennyiség felvásárlását a gazdáktól, a határozatban érintett kukorica termő területekről. Ez összhangban van a Monsanto elsődleges céljával, azaz hogy elkerülhető legyen a gazdák és a kereskedelmi partnerek nehéz helyzetbe kerülése. "A kormány mind a két választási lehetőséget figyelmen kívül hagyta" - tartalmazza a közlemény. 

"A Monsanto kijelenti, hogy tiszteletben tartja a magyar kormány azon törekvéseit, hogy az ország területén megakadályozza a genetikailag módosított növények termesztését. A Monsanto csak hagyományos, nem génmódosított vetőmagot forgalmaz Magyarországon. A Monsanto kijelenti, hogy a hagyományos vetőmagja csak abban az esetben kerülhet forgalomba, ha a vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabványoknak megfelelő vizsgálatokon átesett, amelyek alátámasztják hogy nem tartalmaz kimutatható GMO-t" - jelzi a Monsanto Hungária állásfoglalása.

A vállalat kérte, hogy a magyar kormány fontolja meg újra a döntést és függessze fel a növényzet megsemmisítését, mindaddig amíg a független laboratóriumi eredmény kielemzésre kerül. A vállalat sürgeti a kormányt, hogy mielőbb üljön le a magyar vetőmag szakma és a gazdák képviselőivel, hogy a hasonló vizsgálatok a jövőben tervezetten történjenek, elkerülve a mostanihoz hasonló válsághelyzetet. A vegetációs idő közepén végzett vizsgálatok a vétlen gazdákat súlyos helyzetbe sodorhatják, amely a megélhetésüket veszélyeztetheti - tartalmazza a közlemény.

A szükségesnek tartott intézkedést az ügyben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalba (MgSzH) bevitt vetőmag-minta alapján kell meghozni - közölte Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára az MTI megkeresésére.

Hozzátette: ez a vetőmag-minta pedig GMO pozitivitást mutatott. Ezen a tényen nem változtat - a jelenlegi jogszabályi környezetben -, hogy a zöld növényben mit, vagy hogyan mutatnak ki. Az érvényben lévő jogszabály egyértelműen elrendeli a vetőmag illetve az abból kikelt növény megsemmisítését. A hatósági oldalról így nincs mozgástér.

A bírósági eljárás kezdeményezése sem változtat mindezen - tájékoztatott a helyettes államtitkár -, ugyanis a normál ügymenet, vagyis a Közigazgatási Eljárási Törvény (KET) alapján történik az eljárás. Ez pedig azt jelenti, hogy a fellebbezésnek halasztó hatálya nincs, igaz, az ügyet ettől függetlenül megvizsgálja az MgSzH - fejtette ki.