Családi költségvetés, egész évre is

Pénzügyi helyzetünk alakulását egyszerűen nyomon követhetjük, és könnyebben kézben tarthatjuk, ha „házi” költségvetést állítunk össze. Ezáltal reálisabban tudjuk megítélni anyagi helyzetünket, és nagyobb eséllyel kerülhetjük el az anyagi problémákat.

Bár a családi költségvetés leginkább a havi bevételek és kiadások tervezésénél nyújthat gyors segítséget, az év elején érdemes a tervezést éves időtávon is elvégezni, hogy komolyabb anyagi erőforrásokat igénylő terveink megvalósításához is tudatosan készüljünk fel.

Ha éves családi költségvetést készítünk, segítségével jobban fel tudjuk mérni, hogy várható éves bevételeinkből mennyit tudunk tartalékolni, illetve - ha ebben gondolkodunk - milyen nagyságrendű hitelt tudnánk törleszteni hosszabb távon is.

A költségvetés itt is bevételi és kiadási oldalból tevődik össze. A bevételeknél három fő csoportot különböztethetünk meg: az elsőbe a rendszeres havi alapjövedelmük tartozik, a másodikba a szociális és egyéb juttatások - cafeteria, GYES, családi pótlék -, a harmadikba pedig azok a jövedelmi elemek, amelyekkel esetlegesen, vagy időszakosan lehet számolni, például év végi jutalom, vagy a többletmunkáért járó juttatások. A kiadási oldalon pedig a viszonylagosan állandó költségek - rezsi, hiteltörlesztés - mellett azokat a tételeket is vegyük figyelembe, amelyekre az év során már biztosan számítanunk kell: így például a járművünk, lakásunk fenntartásával összefüggő kiadások, ruházkodás, illetve olyan beruházások, amelyekkel már most számolunk. A kalkulációnál viszont mindig úgy járjunk el, hogy a költségvetésünk tartható is legyen: vagyis törekedjünk arra, hogy kiadásainkat ne becsüljük alul, és bevételeinket is reálisan tervezzük.

Az éves bevételi és kiadási oldal összevetése alapján egyértelműen látni fogjuk, hogy várható kiadásaink hogyan viszonyulnak tervezett éves bevételeinkhez. A költségvetés tehát egyértelműen megmutatja, hogy rendszeres kiadásokon felül marad-e pénzünk, és ha igen, mennyi.

Ha már van hitelünk, figyeljünk arra, hogy annak törlesztő részletei meg is változhatnak. Különösen igaz ez devizahiteleknél. Akár van hitelünk, akár nincs, bármikor előfordulhatnak váratlan többletkiadások, illetve közbejöhet egy betegség, esetleg átmeneti munkanélküliség, ezért az is fontos, hogy mindig legyen biztonsági tartalékunk.

Az anyagi biztonság normál körülmények között is igen fontos tényező az életünkben, amiért ugyanúgy lehet és érdemes is tenni, mint például egészségünk megőrzéséért. A gazdasági válság tükrében mindenki számára még inkább ajánlható, hogy gondolja végig, mennyit tudna félretenni, mivel bárki kerülhet olyan helyzetbe, amikor hirtelen csökkennek a bevételei - akár a munkahely elvesztése, akár betegség miatt. Ilyenkor létszükségletté válhat a tartalékpénz.

A családi kassza alapköve a tudatos tervezés

A családi kasszánk alapköve, hogy az ember tisztában legyen vele, mire mennyit költhet. Mindezt egyszerűbben tehetik meg azok, akik már a korábbi évben is heti, de legalább havi rendszerességgel tervet készítettek pénzügyeikről. Ők a pénzügyi naplójukból pontosan látják, hogy a korábbi évben hol folyt el olyan pénz, amit viszonylag könnyen meg lehetett volna tartani - hívták fel a figyelmet a Provident Zrt.-nél.

Az általános  januári áremelkedést, az inflációt és a rezsiárak változását figyelembe véve érdemes előre kiszámolni, hogy az állandó költségeink, melyek kifizetésével minden hónapban számolnunk kell, miként módosulnak az új év során.  Az új év kezdetével a kiadásaink mellett ugyanakkor  a bevételeink is módosulhatnak. Az esetleges adó-, illetve törvénymódosítások következtében változhat a munkabérünk, vagy a társadalmi juttatásaink, például a családi pótlék összege.  Az egyes családok szükségletei természetesen eltérőek, de a családi kassza egyenlegét alapvetően az határozza meg, hogy a rendelkezésükre álló erőforrásokat megfelelően használják-e fel, vagy sem. Nem elég azonban a családi költségvetést egyensúlyba hozni, azt is látnunk kell, hogy miből lesz félretett pénzünk, amiből akár a váratlan, vagy esetleges „többletkiadásokat” is meg tudjuk oldani.

„Egy, az ügyfeleink körében végzett korábbi kutatásunk során kiderült, hogy a magyar háztartások több mint negyede gondolja azt, hogy a következő fél évben kedvezőbben alakul majd a háztartása bevétele. Mindez azért érdekes, mert a megkérdezettek túlnyomó többségének nincs megtakarítása. Ezzel szemben a középiskolások körében végzett Családi Kassza Index kutatásunk szerint a fiatalabb generáció tagjai - bár nincsenek tisztában alapvető pénzügyi fogalmakkal - a mindennapi életben a pénzügyek terén viszonylag gyakorlatiasak. A megkérdezett diákok fele félretesz havonta a zsebpénzéből, és több mint kétharmaduknak van valamennyi megtakarítása is. Minden negyedik középiskolás rendszeresen előre tervez, bevételeit és kiadásait egyaránt jegyzeteli” - mondta el Tóth Andrea, a Családi Kasszasikerek pénzügyi edukációs programot működtető Provident kommunikációs vezetője.

(x)