Törvény szabályozná a drónhasználatot?

Péterfalvi Attila a témában Budapesten tartott csütörtöki nemzetközi konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a dróntechnológia új minőséget hoz az adatkezelés területén. Utalt arra, hogy a tárgykört részletesen szabályozó törvény előkészítés alatt áll, és azzal kapcsolatban novemberben már ajánlásokat is megfogalmaztak. Jelezte ugyanakkor, hogy a távirányítású repülő szerkezetek nem megfelelő használata jelenleg is minősülhet bűncselekménynek.
   
A hatóság elnöke a drónok magánszférabeli és adatvédelmi megfontolásairól szóló kétnapos rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy a drónok használata adatkezelési, adatvédelmi kérdéseket vet fel. Ezek a vezető nélküli repülő eszközök az emberek legintimebb magánszférájába behatolva is képesek felvételek készítésére, és alkalmasak követésre, rejtett megfigyelésre is - mondta.
   

A kereskedelemben is egyre nagyobb hasznát veszik
Álláspontja szerint a szabályozás során különbséget kell tenni a drónok állami, kereskedelmi és magáncélú használata között.    

Jelezte, az egyre terjedő új technológia számos lehetőséget nyit meg nemcsak az állami - például katonai, katasztrófavédelmi, mezőgazdasági vagy ipari - célú felhasználásban, de a kereskedelemben is. Hozzátette: a drónokat Németországban már a posta is használja.
   
Közölte, a jelenlegi magyarországi szabályozás szerint drónokat reptetni csak egyedi - a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal által kiadott - engedélyek alapján lehet, ugyanakkor egyre többen használnak hobbicélra ilyen repülő eszközöket.    

Erre utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy még magáncélból sem lehet olyan felvételeket készíteni, amelyek az emberi méltóságot sértik, továbbá jelezte azt is: külön oda kell figyelni a kiskorúak védelmére.
   
Álláspontja szerint azért is szükség van a drónokkal kapcsolatos önálló jogi szabályozásra, mert például a közterületi kamerák "statikusak", helyhez kötöttek, azokról az állampolgárokat - figyelmeztető táblákon - tájékoztatják, míg a drónok gyorsan tudják a helyüket változtatni, nem csak a közterületekre láthatnak be.
   
Sértheti az emberi méltóságot
Péterfalvi Attila hozzátette, hogy a drónok puszta jelenléte is befolyásolja a magánszféra sérthetetlenségét, mert már a megfigyeléstől való félelem is változást idézhet elő az emberek magatartásában. A biztos szerint ez azt jelenti, hogy a drónokra szerelt adatrögzítőkkel könnyebben meg lehet sérteni az emberek pszichikai és fizikai méltóságát.
   
Véleménye szerint komolyan sérülhet a magánlakás, magánterület zavartalansága, de ennél is fontosabb, hogy ezen eszközök használata negatív hatással lehet olyan alkotmányos jogokra is, mint az egyesülési, gyülekezési szabadság, a vallás-, véleménynyilvánítás szabadsága, vagy a hátrányos megkülönböztetés tilalma.
   
A szabályozás szükségességéről szólva kitért arra is, hogy a jelenlegi magyar törvények nem tiltják a polgári bírósági eljárások során a drónokra szerelt adatrögzítőkkel készített felvételek bizonyítékként történő felhasználását, ez a bíró kompetenciája.    

A NAIH - novemberben ismertetett - álláspontja szerint a leendő törvényben érvényesíteni kell azt a garanciális alapelvet, hogy személyes adatot drónnal csak célhoz kötötten és csak meghatározott időpontra, földrajzi területre, személyi körre kiterjedően lehet gyűjteni és kezelni. Az adatgyűjtésnek és -kezelésnek meg kell felelnie az arányosság kívánalmának is, vagyis csak a céllal arányos adatkezelés engedhető meg.
   
Engedélyezési eljáráshoz kötnék a használatát
A hatóság ezért azt javasolta, hogy a születendő törvényben rögzítsék, a drónokkal megvalósított adatkezelés csak jogszerű  célból folytatható, ehhez pedig engedélyezési eljárást tartanának indokoltnak, amelyet a légügyi hatóság folytatna le.
   
A hatóság akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály hatályba lépéséig be kell tartani az információs önrendelkezési jogról szóló törvény rendelkezéseit.
   
A NAIH szervezésében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika téri épületében csütörtökön kezdődött kétnapos budapesti nemzetközi konferencián adatvédelmi és alapjogi szakértők, jogalkotási és jogi szakértők, légügyi és műszaki szakértők, iparági képviselők, piaci szereplők, tudományos kutatók és társadalmi szervek képviselői vesznek részt.