Harminc éve imádjuk ezeket a macskákat

A Rubik kocka előtt, a rajzfilmek voltak a legismertebb magyar termékek a világban

„Mehetünk vissza a balettbe ugrálni.” „Egy aprócska kalapocska, benne csacska macska mocska.” „Nyomja meg a piros gombot, és nyugodjon békében.” - ezerszer idézett mondatok, ki ne tudná, hogy a Macskafogó című, rövid idő alatt kultfilmmé emelkedett magyar rajzfilmből valók. A M. M. u. (Mickey Mouse után) 80-ban az X bolygón játszódó történetben, a bűnözőszindikátusokba szerveződött macskák az egértársadalom teljes felszámolására törekednek. Fushimisi professzor, a tudós egér, szeretné ezt elkerülni és egy csodafegyveren dolgozik. Az egerek, még az Intermouse egy rég visszavonult egérügynökét, Nick Grabowskit is segítségül hívják, hogy a professzor megváltó tervét sikerre vigye a macskák ellen. Pár hónap alatt, másfélmillió néző ment ezért a történetért moziba. Nem fordul elő gyakran, hogy egy animációs film emelkedik ebbe a magasságba, még a nagy amerikai stúdiók klasszikusai közül is csak kevésnek sikerült. Sokan, sokféle módon magyarázták a Macskafogó sikerét, a könnyen érthető és az akkori trendeknek megfelelő sztorival, a korra jellemző politikai áthallásokkal és utalásokkal, a zseniális magyar hangokkal, a már említett szállóigévé nemesedett beszólásokkal. Mindegy is miért, a film népszerűsége azóta is töretlen, folyamatosan játsszák a televíziós csatornák és ma, 30 év után, sokadszorra is ugyanolyan élmény.

A magyar rajzfilmgyártás amúgy is sikerágazat. Már 1914-ben elkezdődött, ám a világháború miatt nem tudott áttörést elérni. A professzionális animációs munka 1928-ban kezdődött, amikor Bortnyik Sándor festőművész megnyitotta iskoláját, és olyanok tanultak nála mint Halász János, Macskássy Gyula, Kassovitz Félix és Vásárhelyi Viktor, aki később Victor Vasarelyként lett világhírű. Macskássy Gyula azonban itthon alapított reklámstúdiót, majd az 1957-ben megalakult a Pannónia Filmstúdiót is vezette. A 60-as években az Iparművészeti Főiskolán speciális rajzfilmes képzés indult, ahonnan új, tehetséges fiatalok kerültek a Macskássy-műhelybe, köztük Nepp József, Dargay Attila, Várnai György, Jankovics Marcell. A velük kezdődő animációs újhullám pedig olyan alkotásokat szült, mint az 1961-ben készült Gusztáv sorozat, amelyet több mint 70 országban vetítettek és a Rubik kocka előtt az egyik legismertebb magyar termék volt. A valódi áttörést az 1968-as év hozta, amikor a Magyar Televízió is támogatta a rajzfilmgyártást és megindultak a nagy sorozatok. Köztük a Frakk, a macskák réme, a Mekk Elek, a Kokori és Kotkoda, a Mirr-Murr, a dr. Bubó, vagy éppen a Mikrobi és a Kockásfülű nyúl. 1978-ban indította Jankovics Marcell a Magyar népmesék sorozatot, majd jött a Pom-pom, Sebaj Tóbiás, A nagy ho-ho-horgász. A sorozatokból nőttek ki aztán az első egész estés rajzfilmek, mint a Vuk, majd a Lúdas Matyi, a Szaffi, vagy a kísérletező stílusú Hófehér. Ez a magyar rajzfilmtörténet másik nagy legendája, ami rögtön a bemutatásakor nemzetközi sikert aratott. A klasszikus Hófehérke alaptörténetének szabados átdolgozása azért is volt ínyencség, mert leheletfinom utalásokkal, a nyolcvanas évek magyar viszonyaira is reagált. A Fehérlófia, ugyancsak ebbe a sorba illeszkedik, felnőtteknek készült és Jankovich Marcell sokrétű szimbólumrendszere nemcsak a tartalomban, de a képi világában is lenyűgöző alkotás, ami a magyar mondavilágból építkezik ugyan, de egyértelmű rendszerkritika volt a nyolcvanas években.

A hazai amimációs tudást díjak és elismerések sokasága jelezte ekkoriban, amely talán 1981-ben, Rófusz Ferenc és alkotása, a Légy című animációs kisfilm Oscar-díjával tetőzött. Ekkor a Pannónia Filmstúdiót már a világ öt legjelentősebb rajzfilmműhelye, a Walt Disney, a Hanna-Barbera, a Sojuzmultfilm és a japán Toei között tartották számon. Sok fiatal kezdte ekkor pályáját és próbált felzárkózni az előző nemzedékhez: Varsányi Ferenc, Kaim Miklós, Kovács István, Lisziák Elek, Richly Zsolt, Macskássy Kati, és Ternovszky Béla. Az a Ternovszky Béla, aki Nepp József forgatókönyvéből, a Macskafogókat is rendezte. A rendező a 30 éves díszbemutatón elárulta, Nepp József jókedvében, megrendelés nélkül írta meg a forgatókönyvet, csupán mert megtetszett neki a Manhattan Transfer együttes Four Brothers című zenéje - ebből lett a híres 4 gengszter című betétdal. Azt is elmesélte, hogy az akkori Film-főigazgatóság először nem adott rá támogatást - nem fért bele a kulturális koncepcióba – ám miután egy kanadai producer segítségével mégis megvalósult, a hatalmas sikert látva, mégis adtak hozzá pénzt. A többi pedig már ismert…

A legjobb színészek szinkronizálták

A Macskafogót a kor legjobb színészei keltették életre hangjukkal, akik maguk is nagyon élvezték a szinkronizálást. Sinkó László, Haumann Péter, Körmendi János, Kern András, PapVera, Komlós Juci, Gálvölgyi János, Gera Zoltán, Zenthe Ferenc és Bezerédi Zoltán hangja is hozzátesz az élményhez. Az alkotók igyekeztek úgy válogatni, hogy megjelenésükben is legyen hasonlóság, így lett például Lusta Dick hangja Mikó István, Teufelt Benedek Miklós szólaltatja meg zseniálisan. De még a legapróbb epizódszerepekre is első osztályú színészt kértek fel, például a japán macska pár másodperces halandzsáját, amikor a tengerből kimászó Grabowskit akarja elkapni, Usztics Mátyás hümmögte el.