Húszmillió régi húszezres van az embereknél

Nem kell aggódniuk azoknak, akiknek a pénztárcájában régi típusú húszezres marad jövőre is, és azoknak sem, akik megtakarításaikat ebben a bankjegycímletben tartják, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem vonja be az idei év végével ezt a címletet. Pataki Tibor, az MNB Készpénzlogisztikai igazgatóságának vezetője lapunknak elmondta, hogy a húszezresek cseréje tavaly decemberben, a tízezreseké egy évvel korábban indult, és ugyan kifejezetten gyorsan terjednek az új bankjegyek, egyelőre a régiek is használatban maradnak.

A régi húszezresek bevonására rendelkezésre álló időt egy évvel, 2017. december 31-ig meghosszabbította az MNB. A tízezer forintosok esetében még nincs kitűzött határidő, erre a Jegybank majd 2018-ban – a teljes bankjegycsere után – tér vissza. A legfrissebb adatok szerint a húszezreseknek a 83 százaléka, a tízezresek esetében ötből négy már új bankjegy – mutatott rá Pataki Tibor. Az igazgató kiemelte: habár a csere jó ütemben halad, a 20 000 forintos címletnek a többi – a napi várlások során gyakrabban használt kisebb értékű – címlettől eltérő szerepe is van, sokan tartják kisebb-nagyobb megtakarításaikat készpénzben, jellemzően a legmagasabb címletben. A még a lakosságnál lévő közel 20 millió darab 20 000 forintos arányát tekintve ugyan nem, értéke szerint azonban jelentős. A jegybank a bevonási határidő módosításával további egy évet biztosít arra, hogy ki-ki szándéka szerint, akár természetes úton, azaz vásárlások során, akár újra cserélés útján válhasson meg régi bankjegyeitől.

Pataki Tibor hangsúlyozta, ha valaki a régi húszezresét a meghosszabbított időpontig, 2017. december 31-ig sem cseréli be, akkor sem éri semmilyen hátrány emiatt. „A régi bankjegyek forgalomból történő bevonása nem jelenti azok értékvesztését, csak azt, hogy a hétköznapi fizetéseink során már nem használhatjuk fel a bankjegyet. A bevonási határidőt követően is bőséges idő áll mindenki rendelkezésére, hiszen három évig a hitelintézeteknél, postahivatalokban, takarékszövetkezetekben is be lehet cserélni a régi húszezrest újra, névértéken, költség felszámítása nélkül” – hangsúlyozta az igazgató. Az MNB pedig a bevonási határidő után még 20 évig, vagyis 2037 végéig cseréli a régi húszezres címleteket szintén névértéken, költségmentesen.

A bankjegycsere folytatásaként novemberben az MNB elnökének rendeletével jogi értelemben törvényes fizetőeszközzé váltak az új kétezresek és ötezresek. A vásárlásaink során egyelőre még nem találkozhatunk ezekkel a bankjegyekkel, erre jövő év március 1-jétől kerülhet majd sor” – emelte ki Pataki Tibor. Az addig hátra lévő körülbelül három hónap azzal telik, hogy az automatákat, pénzfeldolgozó gépeket üzemeltetők a Jegybank technológiai támogatásával felkészítsék gépeiket az új címletek fogadására. A két címlet kibocsátására egyszerre kerül majd sor. A 2000 és az 5000 forintos bankjegyek darabszámukat tekintve legkisebb aránnyal vannak jelen a készpénzforgalomban. A gépek, automaták átállításából adódó terhek csökkentése célszerűvé teszi e két címlet kibocsátásának azonos időpontra való időzítését.

A hat jelenlegi címletre kiterjedő bankjegycsere 2018-ban fejeződik majd be. Jövőre az ezresek, azután pedig az 500 forintosok következnek. Pataki Tibor lapunk felvetésére azt is hangsúlyozta, hogy új, a jelenlegiektől eltérő címletek bevezetését nem tervezik, a készpénzforgalmi igények figyelembe vételével nem indokolt, hogy legyen a húszezresnél nagyobb címlet.

Mibe kerül?

Lapunk kérdésére, mekkora többletköltséget jelent a készpénzcsere, Pataki Tibor, az MNB igazgatója elmondta, minden a tervek szerint alakul, 4-5 milliárdos többletköltséggel jár a csere. Fontos azonban látni, hogy amennyiben nem kerülne sor a korszerűbb bankjegyek kibocsátásával bankjegycserére, akkor is jelentkeznének a jegybanknak kibocsátással kapcsolatos ráfordításai. Hiszen a természetes elhasználódás (évente mintegy 40-60 millió darab elhasználódott bankjegy cseréjére kerül sor) miatti pótlás, valamint a forgalmi igények folyamatos (évente 10-15 százalék közötti) bővülése miatt minden évben szükség van az egyes címletek újra gyártására. Pataki Tibor hozzátette, sokan úgy gondolják, hogy főként a hamisítások miatt kell fejleszteni a bankjegyeket. Ez 20-30 évvel ezelőtt még nagyrészt helytálló volt, napjainkban azonban – e mellett – egyre inkább előtérbe kerül a műszaki szempontok szerinti avulás megelőzése is.

Tudta-e?

Az eddig használt bankjegyek korszerűsítést célzó cseréjét 2014-ben kezdte meg a jegybank, amit az tett szükségessé, hogy a sorozat egyes címletei már közel 20 évesek. A jelentős mértékben automatizált készpénzforgalmi környezet egyre összetettebb műszaki igényeket támaszt a bankjegyekkel szemben. Ami elkerülhetetlenné teszi a jegybankok számára az ezzel összhangban szükségessé váló korszerűsítések időben történő végrehajtását.