Hollószerelem a Hortobágyon

Madárkórház Különleges szerelem van kibontakozóban a Hortobágyi Madárparkban. Egy szelíd, nevelt holló és vad társa szeretett egymásba.

„Tavasszal engedtünk szabadon nagyröpdénkből egy felgyógyult hollót – mondta Déri János, a Hortobágyi Madárkórház és Madárpark tulajdonos állatorvosa. – Egy balesetben szenvedett könyökficamot, miután teljesen felgyógyult, alkalmasnak ítéltük a szabad életre. Szépen elrepült, jó utat kívántunk neki, hadd élje az életét a természetben. Amikor ősszel a vendégforgalom elcsendesült, egy-egy délután látogatást tett nálunk. Ahogy telt az ősz, egyre többször vendégeskedett a parkban. Karácsony előtt néhány nappal lettünk figyelmesek arra, hogy kifejezetten az egyik lakónkhoz, Negróhoz érkezik. A hollók költési ideje korai, február vége, március eleje, így december már a fészkelési időszak, vagyis a párválasztás ideje. Amikor megérkezik, odaáll a ketrechez. és úgy köszönti, hogy »Szevasz, Negró!« – aki szintén így üdvözli őt. Ezt mondogatják egymásnak és hevesen udvarolnak.”

Negró úgy került a parkba, hogy három évvel ezelőtt berepült egy almáskertbe szüretkor. Leszállt egy ládára, és közölte a gyümölcsöt válogató asszonnyal: »Szevasz, Negró!« Az asszony majd szívbajt kapott, aztán ijedtében ráborított egy almásládát, és értesítette a Hortobágyi Madárkórházat, hogy befoghassák.

„A holló nagyon intelligens madár, a legnagyobb méretű aggyal rendelkezik a madarak között, és kivételes szociális érzéke is van – mondta Déri János. – A gond csak az, hogy miután ivarérett lesz, egy embert tekint a gazdájának, és arra bizony féltékeny, vagyis minden más családtagot, barátot megtámad. Ráadásul ha kicsit unatkozik, ugyancsak szereti azzal szórakoztatni magát, hogy az embert piszkálja. Mivel pedig a saséhoz hasonló, erős csőre van, komoly sérülést is okozhat. Ezért bármennyire okos és barátságosnak tűnik, közveszélyes lehet. Azonkívül, hogy védett, ezért sem szabad otthon tartani.”

A hős udvarló azonban barátságos. Neg­ró­ minden szavajárását átvette már. A vad holló ajándékokkal halmozza el szíve választottját, kavicsokat gyűjt, az ölyvkertből élelmet „lop”, fészekanyagot, puha fűcsomókat szed, majd beadogatja a kerítésen Negrónak. Aki hálás: minden élelemnek, amit kap, a felét eldugja a ketrecben, és amikor párja megérkezik, odaadja.

„Negró és szerelme is védett madár, a holló a legnagyobb európai varjúféle és a legnagyobb énekesmadár – mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. – A múlt század elején majdnem kipusztult Magyarországon, néhány tucat költőpár maradt, de amióta védett lett, öt-hatezer pár élhet hazánkban – sikerült megmenteni. Nagy madár, 130 centit is elérő szárnyfesztávolsága és csőre is erős. Nagyon okos, alkalmazkodóképes. Gyorsan kötődik az emberhez is, ha fióka korától nevelik, és tanulékonyabb, mint a papagájok.”

És hogy Negró és vadon élő párja valaha egymásra talál-e? Déri doktor azt mondja, etikátlan lenne, hogy egy egészséges, vadon körülmények között is életképes madarat ezért „kivegyenek” a természetből. Habár számukra is egyre meghatóbb, ahogy a két holló szereti egymást – így aztán mégsem lehet biztosan tudni, mi lesz az egyelőre plátói szerelemből.

Miért a fekete madár lett a posta címere?

A Hunyadi-család címermadara volt a holló. Úgy került oda, hogy a családnak volt egy Holló Köve nevű ősi birtoka, de a legenda szerint egy holló találta meg Mátyás gyűrűjét, ami egy vadászat során veszett el. Nem tudni az igazságot, annyi viszont bizonyos, hogy amíg Prágában raboskodott, édesanyja hollóval küldte neki a leveleket – így került a Magyar Posta címerébe is ez az okos madár, amelyet egyébként a galambokhoz hasonlóan üzenetvivőként is idomítottak a középkorban.

Kicsoda Uzsárdi Mihály?

A leghíresebb magyar holló hívja magát Uzsárdi Mihálynak. Ő Fekete István Lutra című regényének szereplője. A törött szárnyú madár, aki amúgy a Miska nevet kapta, magát nevezte el így, egyik gazdájának ugyanis gyakran hallotta a nevét. A könyvből kiderül, hogy a hollók nem egyszerűen hangokat utánoznak, nemcsak be lehet tanítani őket egy-egy szóra, de mindenre kíváncsiak, képesek felismerni szituációkat és úgy válaszolni, sőt azt is tudják, hogy milyen kifejezésekkel, akár mondatokkal bosszantják és mivel szórakoztatják az embereket. Erős csőrükkel képesek akár egy zárat is kinyitni, és ahogy a szarkák, a hollók is szeretik a fényes tárgyakat, szabályos gyűjteményt is felhalmoznak rövid idő alatt, amit aztán folyton más helyre dugdosnak el. Fekete István elmagyarázza, hogy ezeknek a madaraknak a korábbi évszázadokban fontos egészségügyi szerepe volt. Mivel dögevők, ők takarították le a csatatereket a háborúkban, ezért és fekete színük miatt halálmadárnak is nevezték. Az emberek többsége ­emiatt idegenkedik máig a kivételesen okos, legnagyobb testű énekesmadarunktól.