Pénztárcánkon érezzük a kemény mínuszokat

Az idei télen a magyar családok 40 százaléka havi 30 ezer forintnál is többet költött fűtésre, 15 százalékuk pedig 45 ezer forint feletti fűtésszámlát volt kénytelen otthona felmelegítésére költeni. Ennek ellenére, a szigetelőanyag-gyártó Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország lapunkhoz is eljuttatott közös felméréséből az derült ki, hogy tízből csak két ingatlantulajdonos érzi otthona hőmérsékletét megfelelőnek. A megkérdezettek csaknem kétharmada azt  mondta, ha tehetné, hőszigeteltetné otthonát, ám közülük minden második család ezt csak támogatás vagy pályázat segítségével tudná megtenni.

A felmérés azt vizsgálta, mennyit költünk fűtésre és energiahatékonysági szempontból milyen állapotban vannak otthonaink. A megkérdezettek 46 százaléka családi házban, 19 százaléka téglaépítésűben, 3,5 százaléka könnyűszerkezetes családi házban, 16,6 százaléka pedig panel­házban lakik.

Magyarországon a teljes energiafelhasználás 32 százalékát a lakossági fogyasztás teszi ki. Ez évi mintegy 4,5 millió toe (tonna kőolajjal egyenértékű) energia. Az ország lakó­épületeinek éves energiafelhasználása vetekszik az ország nagyerőműveiben egy év alatt elégetett energiahordozók mennyiségével.

A földgázszállító társaság tájékoztatása szerint egy átlagos, közepesen hideg – nulla Celsius-fokos napi középhőmérsékletű – téli napon a hazai földgázigény 45-55 millió köbméter között mozog. Ilyenkor a teljes hazai fogyasztás mintegy 80-90 százalékát a lakossági fogyasztás teszi ki.

A megkérdezettek csaknem a fele tapasztalja úgy, hogy fűtésköltsége folyamatosan növekszik, a stagnáló gáz- és energiaárak ellenére is. Míg a tavaly ilyenkor elvégzett felmérésben csak minden harmadik, az idén már minden második ingatlantulajdonos állította, hogy évről évre mélyebbre kell nyúlnia a zsebébe, miközben a termosztátot nem tekeri feljebb. Amíg egy évvel korábban a családok kicsit több mint ötöde fizetett 30-40 ezer forintos fűtésszámlát, addig az idén ezeknek a családoknak az aránya a negyedére nőtt. Míg azoknak a tábora, akiknek akár havi 45-50 ezer forintot is fűtésre kell költeniük, 15 százalékra nőtt. A felmérésből kiderült az is, hogy a családi házban lakók még az átlagnál is többet költenek fűtésre, közülük minden negyedik háztartás 45 ezer forint fölötti fűtésszámlával szembesül egy-egy téli hónap végén.

„Ha figyelembe vesszük, hogy egy magyar háztartás fűtésszámlája kiteszi az átlagkereset negyedét, és ez még nem tartalmazza a többi rezsiköltséget, akkor sajnos megalapozottan beszélünk energiaszegénységről. Felmérésünkből ugyanakkor kiderül az is, a magyar lakóingatlanok mindössze 18 százaléka hőszigetelt teljes körűen, tehát tízből nyolc ingatlanon egyáltalán nem vagy csak részben végeztek hőszigetelést – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Minél később szigetelünk, annál többet veszítünk, hiszen egy ingatlan megfelelő szigetelésével bizonyítottan akár fűtésköltségünk 40-50 százalékát is megspórolhatjuk. Ahhoz azonban, hogy ezt egyre többen el tudják végezni, megfelelő állami támogatásra van szüksége a lakosságnak” – tette hozzá a szakember.

Így faraghatók a költségek

Magyarországon mintegy 7 millió ember családi házban él. Közel háromnegyedük 1980 előtt épült, energetikai állapotuk nagyban elmarad európai összehasonlításban, így nem meglepő, hogy a lakóépületek energiafogyasztásának és -pazarlásának nagy részéért ezek az épületek a felelősek. Pedig, ha egy régebbi családi házat például 12-15 cm vastagságú, korszerű kőzetgyapot szigetelőanyaggal megfelelően hőszigetelünk, annak fűtésigénye akár 30-40 százalékkal csökkenthető, így egy 90-100 négyzetméteres ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája
15 000 forinttal is csökkenhet.

Adatfelvétel

A nem reprezentatív közös online felmérés 550 fő megkérdezésével készült 2017. január 4. és 10. között.