Az első magyar non-doktorok 2019-ben végeznek

A non-doktori rendszer lényege az lenne,  hogy egyes szakmákban az orvosok helyett az egyetemet végzett ápolók önállóan végezhetnének bizonyos ellátásokat.
A tervek szerint az első magyar non-doktorok 2019-ben végezhetnek majd.

A mesterfokozatú ápolók a tervek szerint az alapellátásban, a sürgősségi, az aneszteziológiai, az intenzív terápiás és az idősellátó osztályokon, valamint a műtétek körüli tevékenységek során kapnának ilyen jogosítványokat. Tomcsányi János kardiológusprofesszor szkeptikusan látja a majdnem doktorok szerepét – írja a Magyar Idők. Mint mondta: még egy orvosegyetemet végzett szakembernek is hosszú időbe telik a pontos diag­nózis felállítása, ezért van annyi felesleg vizsgálat. „Ebből a rendszerből csak több majdnem helyes diagnózis, majdnem meggyógyult beteg jöhet ki, sokkal több vizsgálattal és sokkal több pénzért” – nyilatkozta. Hozzátette: nem gondolja helyes érvelésnek, hogy azért, mert máshol így csinálják, ez feltétlenül jó.

Betegfókusz című blogjában az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese úgy vélte: nem szabad elítélni ezt a kezdeményezést, mielőtt megláthatnánk, milyen rövid és hosszú távú hatása lesz a magyar egészségügyre.
Ficzere Andrea rámutatott: Nyugaton bevett szokás, hogy a beteg először az ápolóval vagy az asszisztenssel találkozik, és mindent, ami nem szükségszerűen orvosi feladat, ő lát el, hogy az orvos valóban csak az orvosi tevékenységgel foglalkozhasson. De kételyeinek is hangot adott. Mint írta: az elképzelés valószínűleg csak akkor fog működni, ha sokkal több fiatalt sikerül megnyerni az egészségügynek, és akkor összességében több – különböző képzettséggel rendelkező – ápoló dolgozik majd az intézményekben.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke úgy látja: éppen egy világos előmeneteli és az ahhoz rendelt bérrendszer az, amivel motiválni lehet az egészségügyben. Diplomával jelenleg 205 ezer forint a kezdő bruttó alapbér, 25-30 éves munkatapasztalattal – pótlékokkal, illetményekkel együtt – pedig havi 300 ezer forintot vihet haza egy ápoló.

MOK: Hiányzik évi hétszázmilliárd

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke még nem kapott választ a miniszterelnöktől arra a levélre, amelyet az orvosok béremelésével és garantált bérminimumával kapcsolatban írt – mondta az elnök a Világgazdaságnak. „Magyarországon évről évre, minimum 600-700 milliárd forinttal kevesebbet, GDP-arányosan 2 százalékkal kevesebbet költenek a gyógyításra a V4-országok átlagánál. És még nagyobb a lemaradás az EU-átlaghoz képest” – véli Éger.

Évről évre többen kapnak életmentő szervet

Magyarországon rendkívül jól működik a szervkoordináció, és örömteli, hogy évről évre növekszik azok száma, akik életmentő szervhez jutnak –  mondta Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár az Országos Vérellátó Szolgálat keretein belül működő Szervkoordinációs Iroda létrehozásának tizedik évfordulóján tartott konferencián.

A transzplantációkhoz elengedhetetlen a szervkoordinációs rendszer működtetése – hangsúlyozta. Fontos, hogy mindenki kellően tájékozott legyen a szervadományozás fontosságával, hiszen ezzel még több embernek lehet segíteni – mondta. Mihály Sándor, a Szervkoor­dinációs Iroda igazgatója arról beszélt, hogy az iroda folyamatosan fogadja a potenciális szervdonori jelentéseket a magyar­országi kórházakból. Tíz év alatt 1590 elhunyt donorból 4552 szervet vettek ki, ez 4006 átültetésre adott lehetőséget, miközben 5440 új beteg került fel a transzplantá­ciós várólistára.
Az igazgató elmondta, tavaly 553 szervkivétel és 34 élő donoros szervkivétel történt, továbbá 505 szervátültetést végeztek az országban.