2008.09.26. 06:00
Kifli: török félhold, perec: arany karékszer
Kis péksütemény-történelmünk a török császár bécsi hadjáratával kezdődik.
A szultán seregével körülvette a várost, de támadásait mindig visszaverték. Az ostromlók elvonulása után a város falain kívüli Szt. István-templom tornyára a török félhold helyébe visszakerült a kereszt. Ekkor, 1529-ben készítette e török félhold formájára az első kiflit egy Wendler nevű bécsi sütőmester.
Más források szerint a kifli ötlete az első bécsi kávéház-tulajdonos, bizonyos Kolschitzky úr agyában született meg. Úgy gondolta, a bécsiek eleget koplaltak az ostrom alatt, ezért meg fogja velük etetni a félholdat. Megbízott egy péket, süssön a kávé mellé félhold alakú süteményeket. Megszületett a kifli, melynek francia neve, a croissant félholdat is jelent. Bécsi nevét – Kipf – onnan kapta, hogy a félhold az István-templom csúcsán jelent meg, s a csúcs németül úgy hangzik: Gipfel.
A régiek halottkultuszában az elhunytak sírjába drágaságokat is raktak. Később ráeszméltek, hogy megteszi e tárgyak utánzata is. Kőből faragtak vagy tésztából gyúrtak hasonmásokat. A régészek szerint a mai perec nem egyéb, mint egy arany ékszer tésztából gyúrt másolata. Az összefüggést jól szemlélteti az ékszer magyar neve: karperec.
R. V.