Társasházak, ügyészek és könyvelők

A törvénymódosítás egyik legfontosabb újítása a társasházak feletti ügyészségi felügyelet megteremtése volt. Az új szabályozás alapján bármely esetben, ha a közös képviselő vagy a társasház más szerve (közgyűlés, számvizsgáló bizottság) működésével kapcsolatban szabálytalanságot észlelnénk, úgy saját magunk is az ügyészséghez fordulhatunk a ház törvényes működésének helyreállítása érdekében. Az ügyészségi kontroll bevezetése azért bír nagy jelentőséggel, mert a szabálytalanul, esetleg korrupt vagy hanyag módon működő közös képviselőkkel szemben a gyakorlatban eddig szinte lehetetlen volt eredményesen fellépni. Egyetlen érdemi cselekvési eszköze erre valójában csak a közgyűlésnek volt, amely egyszerű többséggel meghozott határozatával bármikor felmenthette a közös képviselőt.

■ Fontos, hogy az ügyészséget gyakorlatilag bármilyen, a társasház működésével kapcsolatos aggályunk esetén megkereshetjük, így például, ha megítélésünk szerint a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, nem volt szabályos a napirendi pontokban történő határozathozatal, illetve ha a társasházunknak nincs érvényes szervezeti-működési szabályzata vagy ha a közös képviselő nem megfelelő elszámolást nyújtott be a gazdálkodásáról és nem megfelelően számolt el a társasház pénzével.

Az ügyésznek a megkeresésünk alapján mindent meg kell tennie a törvényes működés helyreállítása érdekében. Felügyeleti jogkörében felszólíthatja a közös képviselőt a törvényes rend helyreállítására, betekinthet a társasház irataiba, továbbá adatok rendelkezésre bocsátását és felvilágosítás adását kérheti. Közreműködése segítséget jelenthet a szervezeti-működési szabályzat tartalmának módosításához, hiányossága esetén annak pótlásához, a közös képviselő leváltása esetén az új képviselő megválasztásának szabályszerűségéhez és minden más, a peres eljárások elkerülését célzó kérdésben való eligazodáshoz.

■ Abban az esetben, ha az ügyész intézkedése nem vezet eredményre, lehetősége van a társasház érdekében bírósági eljárást kezdeményezni. Keresete alapján a bíróság megsemmisítheti a közgyűlés törvénysértő határozatát és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el, továbbá a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a társasház közgyűlését, vagy ha a törvényesség másképpen nem biztosítható, úgy a ház ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki.

■ A társasházak gazdálkodásának szabályszerűségét és szakszerűségét a módosított társasházi törvény további garanciákkal is biztosítani igyekszik. Az új rendelkezések szerint az ötvenlakásos vagy ennél nagyobb társasházak esetén, illetve ha a közösség éves pénzügyi forgalma meghaladja a tízmillió forintot, úgy a számviteli szakértelemmel gyakran nem rendelkező számvizsgáló bizottság feladatainak ellátását segítendő a társasház köteles mérlegképes könyvelőt vagy annál magasabb számviteli képesítéssel bíró személyt igénybe venni.

■ A törvénymódosítás szerint a könyvelő betekinthet a társasház pénzforgalommal kapcsolatos irataiba, a közös képviselőtől és a számvizsgáló bizottságtól felvilágosítást kérhet, megvizsgálja a közgyűlés elé beterjesztett éves beszámolót és a költségvetési javaslatot, valamint elemzi a ház pénzügyi helyzetét és a közgyűlés összehívását kezdeményezi, ha a közösség vagyonának várható jelentős csökkenéséről szerez tudomást. Tevékenységének elsődleges célja ennek megfelelően, hogy megelőzze a pénzügyi hiányok és ezzel kapcsolatos jogviták keletkezését, amely együttesen szolgálja a közös képviselő, valamint a tulajdonostársak biztonságát.

■ A törvénymódosítás a társasházban élők tulajdonjogának védelmével kapcsolatos garanciákat is megfogalmazott. Kiemelésre érdemes, hogy a jövőben a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához (pl. a távhőről való leváláshoz) a tulajdonostársak egyhangú határozatára lesz szükség, szemben az eddigi négyötödös aránnyal. Ezáltal a közös tulajdon fenntartását nem érintő, bővítést, átalakítást célzó többletkiadásokra a többségben lévő vagyonosabb tulajdonostársak már nem fognak tudni extra befizetést elrendelni és azt a szegényebb kisebbségre kényszeríteni.

■ Hasonlóképpen, a társasházi tulajdonosi jogok védelme érdekében a törvénymódosítás kimondja, hogy a közös képviselőt az építésügyi hatósági ügyekben a jövőben nem illeti meg a közösség képviseletének a joga, hiszen például egy szomszédos ingatlanon tervezett építkezés nyilvánvalóan nem a közös tulajdon fenntartásával kapcsolatos kérdés, hanem érinti saját társasházi tulajdonjogunkat és akár lakóingatlanunk értékét is. Az ilyen építési munkálatokkal kapcsolatban kiadott építésügyi hatósági engedélyekről tehát a hatóságok a jövőben már kötelesek értesíteni bennünket is.

- A szakértő válaszol a Lakáskultúra oldalán >>>