Szögletes: így kerek

Papp Marianna szegedi lakberendezőt már szerkezetkész háza megvételekor megkereste, részben konkrét elvárásokkal. Adott volt tehát a stílus: a sárga homlokzatok, a terméskő burkolat, a délszaki építészet egyéb tipikus jegyei. A belső kialakításáért felelős szakembernek ehhez alkalmazkodva kellett belefognia a tervezésbe. Meglévő bútorok, tárgyak nem szabtak határt a fantáziájának, de a tulajdonosnak volt egy-két fontos szempontja. Elsősorban szögletes formákat akart látni, a berendezés és a dekoráció darabjain egyaránt.

Kandallót is szeretett volna, az alsó szinten lévő közös tér egyik jól látható, hangsúlyos területén. Az általános világításhoz pedig álmennyezetet képzelt, süllyesztett lámpákkal. A színek közül a narancssárga különböző telített, vidám árnyalataira szavazott. Egy lakberendezőnek ennyi szempont elég is ahhoz, hogy beinduljanak a gondolatai, útra keljen a papíron a ceruzája.

Szerkezeti átalakításokkal kezdte Marianna a tervezést, hiszen több helyiség volt rosszul használható vagy éppen megbízója életmódjához nem illő. A konyhát például fal választotta el az étkező-nappalitól, ami egy nagycsaládnak talán megfelelő, ezúttal szükségtelen volt. A falat tehát bárpult váltotta fel, így nyitott, átlátható lett a tér. A felső szinten két szoba összevonásával kényelmesebb méretű háló készült, a gardrób bejárata pedig átkerült a közlekedőből a hálóba. Egy egész kis lakosztály jött létre, a belső fürdő híján. A tulajdonos gyakran osztja meg otthonát tízéves ikerlányaival, de még így is elegendőnek találta a minden szobából könnyen elérhető, tágas, közös fürdőt. Szintén az ésszerűség diktálta az emeleti vécé és a szomszédos zuhanyzó megszüntetését, helyükön praktikus mosókonyhát rendeztek be.

A szögletes formák iránti vonzódás határozta meg a bútorok és kiegészítők válogatását, egyedi tervezését. A nappali uralkodó darabja a termetes, természetesen szögletes, pihenésre is alkalmas kialakítású ülőgarnitúra. Kényelmessé puha párnái, széles, kárpitozott kartámlái, praktikussá pedig a támlák mögött és alatt megbújó tárolói teszik. Színét a lakberendező választotta, ahogyan a narancssárgákon kívül mindet. Férfias hangulatot képzelt, ezért főleg az egymáshoz illő, különböző tónusú barnák közül válogatott. Egyes elemek az erős feketekávét idézik, míg mások a különböző kapucsínók, tejes változatok színeit viselik. Barna betét keretezi a kandallót és a tévés falat, de a színvilág következetesen megjelenik a felső szint helyiségeiben is, ideális párost alkotva az üde narancsszínnel.

A hálóban aztán előkerül a buja borvörös, a fürdőben pedig a csillogó arany és a titokzatos fekete. Ez utóbbi színpáros elegánssá, egyedivé teszi a hálókhoz tartozó vizes helyiséget. Jelentős szerep jutott az otthonos narancssárgák és a semleges barnák ellensúlyozására szánt kemény, rideg anyagnak, az üvegnek is. A kavicsburkolatos lépcsőházba különleges, rogyasztott üvegbetétek kerültek, a szerkezeti tartóoszlopot világító üvegpalásttal takarták. A nappalit és az étkezőt több üvegkép is díszíti, mind a lakberendező alkotásai. A hűvös tapintású, sima felületű nemes anyag jól mutat a férfias környezetben: elegáns, de nem hivalkodó, és minden fényviszonyban érvényesül.

Ebben a házban a lakberendezőt tapasztalata, stílusérzéke segítette abban, hogy egyensúlyba kerüljenek a színek, a változatos anyagok, ugyanakkor sikerült elkerülnie a mesterkéltség érzetét. A változatos enteriőrökben fel sem tűnik, hogy szinte az utolsó kiegészítőig minden a lehető legszögletesebb, derékszögek és párhuzamosok uralják a harmonikus látványt. A hatás így teljes, a történet így kerek.

Képgaléria a Lakáskultúra oldalán >>>