Erdő Péter: Szent László ma is érvényes példa

Erdő Péter szentbeszédében hangsúlyozta, Szent Lászlóval az volt a terve Istennek, hogy megvédje a magyarságot és az ország többi népét a nomád betöréstől, és hogy biztosítsa hazánk függetlenségét. A király sokat tett azért, hogy az ország állandó hazája és „szeretett otthona” legyen a magyar népnek – mondta a bíboros. Kifejtette: Szent László a külső ellenségtől hadvezérként védte meg az országot, a belső biztonság „megrontóitól pedig mint a magyarok igaz bírája szabadította meg hazánkat”.

Erdő Péter elmondta: Szent László a keresztény élet megszilárdítása érdekében két új püspökséget hozott létre, a nagyváradit és a zágrábit. Az uralkodót kortársai és az utókor is szentnek tartották, azt az embert tisztelték benne, aki „szívvel-lélekkel építette és védte egyházát és hazáját”. Ő volt az, aki István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt szentté avattatta, saját példaképeket adva a magyar népnek. A bíboros a király erényeit sorolva hozzátette, mindig kész volt akár életét is kockára tenni mindenért és mindenkiért, akiben „Isten ügyét és a magyar ügyet látta”.

Szent László európai szemlélete, amely egyben az ország stabilitásának és megszilárdulóban lévő keresztény kultúrájának védelmét is jelentette, kirajzolta egy régió körvonalait, amely Horvátországtól a magyar, cseh, lengyel területeken át egészen a keleti kereszténység határáig terjedt, de nem egyetlen birodalomként, hanem a szövetségesek összetartása és emberi közelsége révén – mondta Erdő Péter.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, győri megyés püspök a szentmisén hangsúlyozta, hogy Szent László olyan szent, akinek példáját a hívők és a nem hívők is követhetik, mert tulajdonsága volt a hűség, a hazáért érzett szeretet és a hősiesség.

A Szent László-évet a nemzetpolitikai államtitkárság hirdette meg 2017-re, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.