párizsi terror

2021.09.08. 10:57

Történelmi per kezdődik ma Párizsban

Fel lehet lépni a terrorizmus ellen demokratikus eszközökkel? Ezt a kérdést feszegeti a Le Monde cikke arra reagálva, hogy ma kezdődik meg a 2015. november 13-i terrortámadások büntetőpere.

On November 16, 2015, three days after the attacks of November 13, 2015 that killed 130 people and injured more than 400 in a series of attacks that hit several places in Paris including the Stade de France, cafe terraces and the Bataclan concert hall the emotion is at its peak in the streets of Paris, as here Place de la République where dozens of people came to lay flowers, candles and messages at the foot of the statue of the Republic in tribute to the victims. (Photo by Samuel Boivin/NurPhoto) (Photo by Samuel Boivin / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

Forrás: AFP / NurPhoto

Fotó: Samuel Boivin

A francia liberális lap szerint érdekes egybeesés, hogy a tárgyalás ugyanazon a héten indul a francia fővárosban, amikor az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i terrortámadás huszadik évfordulójára emlékezik. A cikk írója szerint bár kockázatos a két terrorcselekményt összehasonlítani, az mégis megállapítható, hogy a dzsihadista ideológia gyilkos és totalitárius megszállottságával szemben más válaszokat ad az Egyesült Államok és Európa: míg az USA titkos CIA-börtönökkel és a guantanamói katonai fogolytábor létesítésével próbált harcolni ellene, addig a most kezdődő párizsi tárgyalás egyrészt azt a cél kell, hogy szolgálja, hogy bemutassa: minden esetben a törvény eszközeivel kell a terrorizmus ellen fellépni – írja a Magyar Nemzet.

A büntetőper egyébként akár kilenc hónapig is eltarthat:

a hatalmas médiaérdeklődés közepette zajló folyamatra a francia törvényszék épületében, a Palais de Justice külön erre az eseményre létesített termében kerül majd sor.

François Hollande, a támadások idején hivatalban lévő francia államfő a tervek szerint november elején tesz majd vallomást. Salah Abdeslam – az elkövetők közül az egyetlen túlélő – pedig jövő január elején járul a bírói testület elé, ám kérdéses, hogy szóra lehet-e bírni. Emlékezetes ugyanis, hogy gyilkossági kísérlet miatt 2018 februárjában Brüsszelben már bíróság elé állt, ám akkor a hallgatáshoz való jogára hivatkozva nem válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. A korábban őt képviselő sztárügyvéd, Sven Mary szerint Abdeslam piti bűnöző, akinek intelligenciaszintje szerinte egy „üres hamutartóéra” hajaz. Ennek ellenére a terrorista vélhetően így is két francia védőügyvéddel jelenik majd meg a tárgyaláson.

A 130 áldozatot követelő eseményekkel összefüggésben rövidesen az is bizonyítást nyerhet, hogy Abdeslam igazat mondott-e, amikor 2018-ban azzal érvelt, hogy meggondolta magát, végül emiatt nem robbantott a Stade de France stadionnál.

Szakértők egy része ugyanakkor állítja, hogy a most harmincegy éves iszlamista robbanómellénye valamiért nem működött, és a szerepének csökkentése érdekében ejthette el a mondatot, miszerint nem is akart robbantani. Ugyanakkor Abdeslamról bebizonyosodott, hogy kapcsolatban állt az ISIS terrorszervezettel, miután az vállalta a felelősséget a támadásért. A gigapernek összesen húsz vádlottja van: Abdeslamon kívül a többiek a belga–francia terrorsejt szállításában, közvetítésében jutottak szerephez. Hárman közülük egyébként most is szabadlábon, rendőri felügyelet alatt vannak.

Közben a napokban bejárta a francia nyelvű sajtót egy rádiófelvétel, amelynek tanúsága szerint Abdeslam és társai közvetlenül a 2015-ös merényletek után, de még az elfogásuk előtt interjút adtak a belga RTBF rádiónak,

kifejezve felháborodásukat az akkori terrortámadás következtében szinte azonnal életbe léptetett határellenőrzések miatt.

A most megtalált archív felvételen Charlotte Legrand Abdeslammal és két társával, Mohamed Amrival és Hamza Attouval készített interjút 2015. november 14-én reggel egy belga–francia határállomáson. Arra a kérdésre, hogy mit gondolnak azokról a határállomásokról, amelyeket a terrortámadások után a gyanúsítottak felkutatására hoztak létre, azt mondták, most vannak túl a harmadik ellenőrzésen, és őszintén szólva túlzásnak tartják. „Furcsa módon kicsit bűnösnek éreztem magam” – magyarázta később Charlotte Legrand riporternő, aki hozzátette: „Akkor még nem álltak rendelkezésemre olyan információk, hogy felismerjem Abdeslamot. De nemcsak nekem, hanem a rendőrségnek sem.”

A mostani per során a hatóságok előzetes közlése szerint azt is feltérképezik majd, hogy a dzsihadisták egy része pontosan milyen útvonalakon jutott Európába. Ismert, hogy Abdeslam a merényleteket megelőzően Magyarországon is járt. 2015 szeptemberében a migrációs hullámmal érkezett, és három majdani terroristát is Nyugat-Európába fuvarozott Budapestről. Úgy tudni, összesen három alkalommal utazhatott hazánkba a párizsi és a brüsszeli támadások előtt.

Borítókép: a párizsi terror áldozataira emlékeznek

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kpi.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában
A KPI kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva
A KPI kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva