Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki Nelipivka települést

Jens Stoltenberg: a NATO tagállamain múlik Ukrajna részleges csatlakozása a szövetséghez

A NATO tagállamai döntenek arról, hogy kap-e Ukrajna meghívást a szövetségbe úgy is, hogy területének egy része orosz megszállás alatt van – jelentette ki Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár hétfőn az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott exkluzív interjújában.

Az interjúban kifejtette: a NATO-tagországokon múlik, hogy „pontosan miként alkalmazzák a tagságot Ukrajna esetében”. „Ha azt mondjuk, hogy Ukrajna csakis akkor lehet a NATO tagja, ha véget ér a háború, és Ukrajna visszaszerzi ellenőrzését teljes területe felett, azzal a háború folytatására ösztönözzük Vlagyimir Putyin orosz elnököt” – mutatott rá a főtitkár. „A fő üzenetem azonban az, hogy a NATO biztonsági garanciái jelentik a tartós és igazságos béke eléréséhez vezető utat Ukrajna számára” – tette hozzá.

„Ukrajna maga dönti el, mi az, ami számára elfogadható. Természetesen a NATO-szövetségesek döntik el, hogy az 5. cikkely szerinti garanciák vonatkozhatnak-e Ukrajna területének részeire” – mondta Stoltenberg.

A donyecki Nelipivka elfoglalását jelentette be az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Nelipivka települést – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy nagy és öt tábori lőszerraktárt, egy rakétatüzérségi fegyverraktárt, egy repülőtér infrastruktúráját, egy 12 vagonból álló, lőszert szállító vasúti szerelvényt kirakodás közben a Mikolajiv megyei Kazankánál – a csapást Iszkander-M rakétával hajtották végre –, két harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, továbbá 24 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn elrendelte az őszi katonai behívást, amelynek keretében október 1. és 2024. december 31. között 133 ezer 18 és 30 év közötti, nem tartalékos sorköteles orosz állampolgárt rendelnek be katonai szolgálatra. Vlagyimir Cimljanszkij ellentengernagy, a vezérkar szervezési és mozgósítási főcsoportfőnökségének helyettes vezetője kijelentette, hogy a most behívandók „nem kapnak feladatot különleges hadműveleti övezetben”.

Az orosz elnök az Oroszország Hőse címet adományozta Jevgenyij Poddubnijnak, az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszóró Társaság (VGTRK) haditudósítójának. Poddubnij, aki a szíriai és ukrajnai bejelentkezéseivel vált ismertté, Kurszk megyében augusztus 7-én súlyosan megsebesült egy dróntámadás következtében. A kórházból szeptember közepén engedték ki.

A donyecki Csasziv Jar környékén pilóta nélküli repülőszerkezet sebesítette meg Gyenyisz Kulagát, az Izvesztyija tudósítóját. Kulaga égési és repeszsérüléseket szenvedett, és mindkét lába eltört.

Ukrán igazságügyi minisztérium: nem büntetik az erőszakkal oroszosított ukránokat

Az ukrán igazságügyi minisztérium a honlapján hétfőn közölte, hogy nem vonják felelősségre azokat az ukrán állampolgárokat, akik kényszerből vettek fel orosz útlevelet a megszállt területeken.

 - írták. Eszerint azok sem, akik a megtorlástól, a bántalmazástól vagy a jogellenes korlátozásoktól való félelmükben felvették az orosz állampolgárságot - olvasható a közleményben.

 Emlékeztetett arra, hogy az orosz agresszor intézkedései között szerepel az ellenőrzése alá vont területeken az ukrán útlevéllel rendelkező állampolgárok erőszakos oroszosítása. „Oroszország maximális szenvedést okoz a polgári lakosságnak, mert az ukrán útlevél birtoklása tiltakozásnak minősül, így a megszállás alatt tapasztalható rendkívül nehéz életkörülmények között a helyi lakosok kénytelenek elfogadni az orosz állampolgárságot” – mutatott rá a minisztérium. Egyúttal leszögezte, hogy az ilyen orosz okmányoknak nincs jogi ereje, mivel ellentmondanak a nemzetközi jog elveinek és normáinak, és megsértik a polgári személyek háború idején való védelméről szóló genfi egyezményt, így a megszállt területeken kívül sem Ukrajnában, sem máshol a világon nem ismerik el azokat.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője egy tévéműsorban elmondta, hogy miután Volodimir Zelenszkij államfő bemutatta győzelmi tervét az amerikai elnöknek és az ország más partnereinek, bemutatja az ukránoknak is, de nem az egészet, hiszen vannak biztonsági okokból érzékeny, ezért bizalmas részei. „Ma a szó jó értelmében egy egységes család vagyunk, amelyben nem lehetnek titkok - főleg háború idején -, de mindent, ami nyilvánosságra kerül, nemcsak Ukrajnában hallják, hanem azt az ellenség is meghallja” – mutatott rá. Hozzátette, bízik abban, hogy ezt az ukránok megértik.

A déli Herszon megyei hatóságok arról tájékoztattak, hogy orosz támadások következtében öten sérültek meg a régióban, közülük hárman Velikij Olekszandrivka településen, ketten pedig a megyeszékhely peremvidékén, ahová drónnal dobtak le robbanótöltetet.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőlegesen meghaladta a 653 ezret, az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 27 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 38 drónt.

Szerbia nem hajlandó szankciókat bevezetni Oroszország ellen

Alekszandar Vucsics szerb elnök a Politico brüsszeli hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy az orosz erők átvették a kezdeményezést az orosz–ukrán háborúban, és a Nyugatnak egyre nehezebb finanszíroznia az ukrán védelmet, számolt be az Origó.

Az oroszok birtokolják a kezdeményezést a harctéren – mondta Vucsics. Hozzátette, hogy a konfliktus kezdetén a nyugati országok úgy vélték, könnyű lesz befektetni az ukrán védelembe, és finanszírozni Kijevet.

Most ez sokkal nehezebbé válik – jegyezte meg a szerb elnök, aki elmondása szerint mintegy hússzor találkozott Vlagyimir Putyin orosz vezetővel, és elég jól ismeri őt.

Vucsics azt állítja, hogy Szerbia elkötelezett az EU-csatlakozás mellett, de határozottan visszautasítja, hogy országa szankciókat szabjon ki Moszkva ellen Ukrajna megszállása miatt.

– tette hozzá.

Más európai vezetőkkel ellentétben, akik közül néhányan rendszeresen beszéltek Putyinnal a 2022-es ukrajnai totális inváziója óta vagy meglátogatták őt Moszkvában, a szerb elnök elmondta, hogy két és fél éve nem volt kapcsolata az orosz vezetővel.

Ukrajna miatt támadták meg Magyarországot – félnek, kit választ az Európai Unió többsége

Josep Borrell külügyi főképviselő célkeresztbe vette a magyar kormányt, amiért csatlakozott Kína és Brazília békekezdeményezéséhez, mert attól tart, hogy ez az álláspont járványként terjed majd az EU-ban.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője aggasztónak tartja, hogy Magyarország részt vesz a Kína és Brazília által indított „A béke barátai” kezdeményezésben – írja a Zerkalo Nyegyeli alapján a Mandiner. A politikus hangsúlyozta, Európa akkor is támogatná Ukrajnát, ha az Egyesült Államok nem, mert erős a politikai elkötelezettség Kijev mellett.

– vádaskodott Borrell, egyértelműen Magyarországra utalva.

A főképviselőnek egyébként az a problémája a békepárti kezdeményezéssel, hogy egy EU-tagállam a Volodimir Zelenszkij tervétől eltérő megközelítést alkalmaz, és abban bízik, hogy ez csak „egyedülálló eset”, és nem terjed el a tagállamok között.

Benyomultak az orosz csapatok Vuhledar központjába

Egyes orosz források arról számolnak be, hogy csapataik behatoltak Vuhledar központjába. Az mk.ru portál Vlagyimir Rogovot, az új régiók integrációjával foglalkozó koordinációs tanács társelnökét idézve arról írt, hogy

Rogov elmondása szerint az orosz erők jelentősen előrenyomultak, és így kiterjesztve az ellenőrzési zónájukat.

Vuhledar egy stratégiai fontosságú város Donyeck megyében. Az orosz haderő kisebb-nagyobb intenzitással, de lényegében folyamatosan ostromolja a települést 2022 eleje óta.

Az orosz haderő a múlt héten tört be a külvárosba azután, hogy a régióban több kis falut is elfoglaltak – írja a Mandiner.

Ukrán légvédelem: az orosz erők 73 drónnal és három rakétával támadtak vasárnap éjjel

Az orosz hadsereg 73 drónnal és három rakétával támadta Ukrajnát hétfőre virradóan – közölte hétfőn reggel az ukrán légierő.

A légvédelem egy X-59/69 típusú irányított légi rakétát és 67 Sahed drónt lőtt le Kijev, Cserkaszi, Vinnyica, Kirovohrad, Zsitomir, Poltava, Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Dnyipro és Mikolajiv megyék fölött.

Az ukrán légierő azt is közölte, hogy egy drón Fehéroroszország felé elhagyta az ország légterét.

A légitámadás visszaverésében az Ukrán Védelmi Erők légiereje, légvédelmi rakétacsapatai, mobil tűzcsoportjai és elektronikai hadviselési egységei vettek részt.

Putyin vérfagyasztó üzenetet küldött

Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz nemzethez intézett beszédében a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok, valamint a Zaporizzsjai és a Herszoni területek Oroszországhoz való „visszacsatolásának” évfordulóját méltatta. Az elnök hangsúlyozta ennek a fordulatnak a jelentőségét, amelyet hosszú, nehéz évek és próbák előztek meg.

 – fogalmazott Putyin, utalva arra, hogy a Donyecki és a Luhanszki régiók lakói már nyolc éve éltek állandó ágyúzások és blokádok elviselhetetlen körülményei között. Kiemelte, hogy ezek az emberek szembeszegültek a kijevi fegyveres államcsínnyel, amely meg akarta őket fosztani történelmi anyaföldjüktől.

Az elnök a beszédében az orosz katonai akció szükségességét is hangsúlyozta, felszabadító jellegűnek nevezve azt, és köszönetet mondott a volt ukrajnai területek lakóinak a kitartásért és az ősi orosz értékek megőrzéséért. 

 – mondta.

Putyin a beszédében további segítséget ígért azoknak az embereknek, akik az elfoglalt területeken újjáépítési munkákban vesznek részt, és köszönetet mondott az összes orosz állampolgárnak, aki hozzájárul a közös ügyhöz. Az elnök azzal zárta beszédét: – Igazunk van, és minden kitűzött célt el fogunk érni.

Csaknem tizenegyezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 5285-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5564-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 56 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.

A vasárnapi eseményekről itt olvashat: