Az ezerarcú szépség szigete

[caption id="" align="alignleft" width="465"] A több mint ezer kilométer hosszú tengerparttal rendelkező Korzika kellemes klímájával és csodálatos tenger alatti élővilágával a búvárok paradicsoma is.
[/caption]Napóleon szülőhelye ma is francia fennhatóság alá esik, s bár a Ligur-tenger a gyakorlatban elválasztja az anyaországot a szigettől, jogilag ugyanolyan tartománynak számít, mint a kontinensen található 25 másik.

A 260 ezer lakosú kis mediterrán sziget kultúrájában az olasz és a francia hagyományok keverednek. A sziget legmagasabb hegycsúcsait még nyáron is hó fedi, míg az alacsonyabb területeken télen is kellemes a klíma. A környéket olíva-, parafatölgy- és pálmaligetek színesítik, míg egyre feljebb jutva a gesztenye- és fenyőerdők veszik át a terepet.

Mivel a szigeten a közlekedéshez az autó elengedhetetlen, azoknak akik nem a saját gépkocsijukkal vágnak neki az útnak, érdemes helyben autót bérelniük. Korzikán egyébként nincs autópálya, sem fizetős útszakasz. A gépkocsival érkezők komppal közelíthetik meg a szigetet, amelyek az olaszországi Livornoból indulnak. (Két főre és egy autóra a retúr kompjegy 120 eurótól, körülbelül 30 ezer forinttól kezdődik.)

Szerencsére az illetékes hatóságok szigorú rendeletekkel szabályozzák a sziget és a tengerpartok beépíthetőségét. Ezért bár viszonylag sok különböző árszínvonalú szálloda várja a vendégeket a tengerparton, az összhatás mégsem olyan túlzsúfolt, mint a kedvelt nyaralóhelyek általában.

Akik Korzikára mennek, a strandolás mellett a kulináris élvezetekre és a tartalmas helyismereti programokra is szánjanak időt. A környék híresebb bortermelő vidékein, mint az Ajacio, a Bastia, a Valinco, vagy Balagne közel harminc termelő borait lehet saját pincészeteikben megkóstolni. A borvidékeket akár a helyi vasúttal is be lehet járni, amely több híres pincészet közelében megáll, így mindenki élvezheti a kirándulást. A hegyek között természetesen adja magát a kecske- és juhtartás, ennél fogva különleges sajtaikat sem szabad kihagyni.

A korzikaiaknak helyi sörük is van a Pietra, méghozzá gesztenyéből. Aki a gasztronómiai kalandok mellett a helyi kézművesek portékáira is kíváncsi, induljon Balagne hegyei közé. A Calvi és Ile Rousse falvak között a helyi termelők árulják saját portékáikat, melyek ajándéknak is kitűnőek.

A szigeten tovább barangolva érdemes megállni az egyik legjelentősebb műemléknél, a Santa Maria Assunta katedrálisnál Saint Florent faluban. A hangulatos utcácskákkal tűzdelt falucskában sétálni is nagyon jó, de a kikötőből olyan strandra is elviszik az érdeklődőket, ahová más közlekedési eszközzel nem lehetne eljutni. A Plage de Loto-hoz menetrendszerűen közlekedő hajók természetesen este vissza is hozzák az utasokat.

A vízparti élmények ellenpontjaként érdemes felkeresni a hegyekkel körülvett várost, Calvit. Kikötője fölé teraszokra épült éttermek magasodnak. Korzikán az Unesco által a világörökség részének nyilvánított természetvédelmi terület is található, amelynek neve Scandolara. A Nyugat-korzikai településről, Porto-ból kirándulóhajók viszik naponta kétszer a sétára vágyó utasokat. Természetesen a több mint ezer kilométer hosszú tengerparttal rendelkező Korzika a kellemes klímájával és csodálatos tenger alatti élővilágával a búvárok paradicsoma is egyben. A szigeten közel 80 búvárközpont és iskola található, ahol a kezdők akár felszerelést is bérelhetnek és rögtönzött gyorstalpaló órákat is vehetnek.