Hétvégén lesz Fehértó Napja

A Kardoskúti Fehértó a Dél-Tiszántúl legértékesebb, időszakos vízállású szikes tava. A terület a vizes, pusztai élőhelyhez kötődő vonuló madarak egyik legfontosabb alföldi megállóhelye. A tómeder az éjszakázó és pihenőhelyet biztosítja a madaraknak, a környező puszták és mezőgazdasági területek pedig a táplálékforrások szerepét töltik be.

[caption id="" align="alignleft" width="460"] A Fehértó és környéke fokozottan védett terület, ahova belépés csak engedéllyel történhet.
[/caption]

A vonuló madarak megállóhelye mellett a Kardoskúti Fehértó területén található a Körös-Maros Nemzeti Park magyar szürke szarvasmarha, racka- és cigályajuh-állománya is. Ezek az őshonosságuk miatt védett állatfajták felbecsülhetetlen értékeket hordoznak, és értékes géntartalékként tartják őket nyilván. Az itt tartott állatok jól alkalmazkodnak a szélsőséges környezeti hatásokhoz, egyes betegségekkel szemben genetikailag rezisztensek, és nagyobb az ellenálló képességük.

A védett terület közelében található a Pusztaközpontban a Kardoskúti Múzeum is, ahol a nemzeti park történetét és természeti értékeit bemutató kiállítás várja az érdeklődőket.

Itt, a Kardoskúti Fehértó területén kerül megrendezésre szeptember 13-án szombaton a 9. Fehértó Napja. A program gyülekező helyszíne a Kardoskút településtől Hódmezővásárhely irányába haladó úton található Pusztaközpont, az igazgatóság múzeumépületének udvara. A nap különlegessége, hogy a Kardoskúti Fehértó területén reggel kilenc órától lehetőség nyílik szakvezetők kíséretével a tó életének tanulmányozására: madármegfigyelésre, régi magyar háziállatfajok megtekintésére, kézműves foglalkozásokra.

A szakvezetéses túrák keretében a látogatók olyan területekre juthatnak be, amelyek év közben a nagyközönség előtt zárva tartanak. A szakmai programot kulturális műsorok és étkezési lehetőségek egészítik ki.
A Kardoskúti Múzeumban a gyerekek csuhéból, szalmából készíthetnek játékokat, gyöngyöt fűzhetnek, mézeskalácsot készíthetnek.
A Pusztaközponti olvasókör színpadán délelőttől kora estig zenés-néptáncos előadásokkal szórakoztatják az érdeklődőket. Aki pedig a szabad levegőn megéhezett, azokat déltől szürkemarhapörkölttel várják szeretettel.

Ősi betyárvilág a föld alatt

A védett terület délkeleti szegletében helyezkedik el a Csomorkányi templomrom. A templom körüli terület magába foglalja a törökök által elpusztított Csomorkány mezőváros teljes ásatási területét. A templom építését az első írásos dokumentumok a 12–13. századra teszik. A templom román stílusban épült egy szentéllyel, terméskövekből és Árpád-kori téglákból. A lelet az Alföld Árpád-kori műemlékei között kiemelkedő helyet foglal el. A templom értékét fokozza, hogy ősi, betyárvilágot idéző puszta veszi körül, mely a hajdani állapotokat tükrözi.