2009.07.12. 10:09
Kevesebb zsírt és cukrot esznek a magyarok
A háztartások élelmiszerkiadásán belül megváltozott a termékszerkezet: bár a zöldség- és gyümölcsfogyasztás továbbra sem magas, csökkent a zsír- és cukorfogyasztás
A háztartásstatisztika adatai szerint 2007-ben zöldségekre és gyümölcsökre az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra szánt kiadások mintegy 14 százalékát fordították, a zöldségfélékre 7,8 százalékát, gyümölcsökre 6,4 százalékát - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör című kiadványából.
A kiadvány szerint bár az utóbbi évtizedekben a lakosság vitaminigényeinek megfelelően az idényszerűség a fogyasztásban mérséklődött, ma is elmondható, hogy a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása az év során nem egyenletesen oszlik el. Mind a friss zöldségek, mind a friss gyümölcsök fogyasztásában kiemelkedő a harmadik negyedév, de a zöldségek esetében a második negyedév fogyasztása is számottevő.
A legfelső és legalsó jövedelmi tized zöldség- és különösen gyümölcsfogyasztásában jelentős különbség található - állapítja meg a statisztikai hivatal.
Míg 2007-ben a legfelső és a legalsó jövedelmi tized élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított egy főre jutó kiadásai közötti különbség 2,1-szeres volt, addig zöldségekre átlagosan 2,6-szer, gyümölcsökre pedig négyszer annyit költöttek a legfelső tizedbe, mint a legalsó tizedbe tartozók.
2007-ben a gyümölcsök közül a földieper-, málna- és ribizli-, a sárgabarack-, valamint a körtefogyasztásban volt a legnagyobb, 8-9-szeres a különbség a két szélső jövedelmi csoportban, míg a zöldségfélék közül a leveles-száras zöldségek, valamint a zöldborsó fogyasztásában 5–6-szoros volt az eltérés. Bár átlagosan mind a zöldségek, mind a gyümölcsök fogyasztásában meglévő különbségek kismértékben növekedtek 2005-höz képest, az egyes gyümölcsök és zöldségek esetében – nyilvánvalóan az adott évi termésmennyiségtől, fogyasztói ártól és a termésfajta keresletrugalmasságától függően – a változás iránya és mértéke nagy különbségeket mutatott.
