2008.07.17. 17:07
Akkor a legjobb, ha ehetetlenül csípős
A magyaros konyha egyik ismertetőjegye a csípős ízvilág. Nem véletlen, hiszen az alföldi paprika Európa szerte híres, s jócskán jut belőle a hazai háztartásokba is.
Az egy főre jutó éves paprikafogyasztás itthon eléri a tíz kilogrammot. Ebben persze benne vannak az édes fajták is, hiszen nem mindenki szereti, ha égeti a száját a zöldség, vagy a belőle készített étel.
Ugyanakkor a könnyfakasztó hegyes erős sem tartozik a világ legerősebbjei közé. A csípősség mérésére megalkotott Scoville skálán csak a hátsó traktusba kerülhetett be a magyar fajta. A paprika csípősségét a kapszaicin tartalma határozza meg. Az édes változatokban ez az érték a nullához közelít, a legerősebb habanerókban eléri a maximális 300 ezret. Ez az „ehetetlen” vagy „halálosan csípős” minőség. A világbajnok Red Sevina azonban ennél is többet tud: a skálán 580 ezres értéket ér el, ami annyit jelent, hogy ennyiszeres hígításban is érezhető az ereje.
A paprikák között erejük mellett aromájuk szerint is érdemes válogatni, hiszen a legcsípősebbeknek is lehet kellemes ízük. Igaz ez a habanerókra is, amelyeket erejük mellett gyümölcsös ízük miatt kedvelnek az ínyencek. Nyersen inkább a gyengébbeket ajánlott fogyasztani, a középmezőny tagjaival szószokat, mártásokat ízesítenek, a lélegzetelállító fajtákat viszont jobb belefőzni az ételbe, persze csak mértékkel.
